Orbán: A következő hónapokat Lengyelországgal közösen fogjuk megvívni

Orbán: A következő hónapokat Lengyelországgal közösen fogjuk megvívni

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2020. november 26-án. Tárgyalásuk napirendjén az EU költségvetésének ügye szerepelt, ami ellen Magyarország és Lengyelország is vétót emelt amiatt, hogy az uniós pénzek felhasználását Brüsszel politikai feltételekhez akarja kötni. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A lengyelekkel találkozni jóban és rosszban is nagyszerű dolog, most éppen a kettő között vagyunk – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön a Budapestre érkezett Mateusz Morawieczki lengyel kormányfővel folytatott tárgyalását követően. A két kormányfő az uniós költségvetés és a jogállamiság kérdéseiben egyeztetett, Orbán Viktor lengyel kollégájának fogadását követően arról beszélt a Karmelitában, hogy nemzeteink szuverenitásáról tárgyaltak, és hogy hogyan tudják megőrizni azt – írja a Telex.

Mint Orbán elmondta, van egy nagy vitájuk az Európai Parlamenttel és egyéb intézményekkel, ez beárnyékolja a kérdést. Szerinte júliusban nem tudták a vitás kérdéseket lezárni, de adtak a német elnökségnek esélyt arra, hogy év végéig megteremtse az összhangot. „Meg kellett állapítani, hogy ennek az összhangnak a megteremtése nem sikerült, ugyanis a kifizetéseket továbbra is össze akarják kötni joguralmi kérdésekkel, ami tartalmában Magyarország számára nem fogadható el” – mondta a magyar miniszterelnök. Úgy látja, a többség olyat erőltet, amelybe Magyarország és Lengyelország nem mehet bele.

Orbán szerint a lengyel-magyar kormányok közös közleménye szerint egyesíteni fogják érveiket és erejüket a vitában, és Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan lenne.

A nyugati országok és médiáik olyan képet festenek, mintha a vétó valami szörnyűség lenne. Holott „a vétó az egy törvényes eszköz. Ez nemcsak az európai jog által megadott lehetőségem, hanem törvényes kötelezettségem is, hogy éljek ezzel a joggal, ha úgy látom, hogy a magyarok érdekei sérülnének egy uniós döntéshozatal során” – fogalmazott a miniszterelnök.

Nem teheti ki az országot annak, hogy olyan döntéseket kényszerítsenek rá – mint a migráció vagy a gender-kérdés – amit nem kérnek – tette hozzá. 

Elismételte korábbi nyilatkozatait, amelyek szerint az EU most hitelt, nem pedig segélyt kíván nyújtani az országoknak, és közösen akarja eladósítani a szövetséget.

Szerinte a mostani probléma megoldása nagyon egyszerű: szét kell választani az EU pénzügyi stabilitását és a joguralmi kérdést. Egyértelművé tette, hogy semmiféle jogállamisági mechanizmust nem fog támogatni magyar miniszterelnökként továbbra sem, és ennek érdekében „a következő hónapokat Lengyelországgal közösen fogjuk megvívni”.

Mateusz Morawiecki arról beszélt, hogy kivételes krízisben vagyunk a járvány miatt. Új mechanizmus előtt áll az unió, ám a jogállamisági mechanizmus önkényes, amely csak nevében jogállami, miközben valójában a költségvetésre vonatkozik: megfogalmazása szerint ez egy rossz megoldás, amely tényleg az Európai Unió széteséséhez is vezethetne.

A lengyel kormányfő teljességgel elfogadhatatlannak tartja a jogállamisági rendeletre vonatkozó terveket, mert szerinte azok az EU alkotmányát, az alapszerződéseket sértik, azaz azok fölé kívánnak helyezkedni.

A lengyel miniszterelnök arról is beszélt, hogy a vétó alkalmazása elkerülhetetlen a két ország számára, hacsak a kidolgozott mechanizmuson nem változtatnak azok, akik a mostani megállapodást létrehozták.

A lengyel-magyar találkozó előzménye, hogy Magyarország és Lengyelország addig nem mond igent az uniós költségvetés és a 750 milliárd eurós mentőcsomag elfogadására, amíg annak része egy olyan mechanizmus is, amely révén a jogállami alapelveket megsértő országok pénzügyi támogatásait fel lehetne függeszteni. A jogállamisági feltételek miatt múlt héten Magyarország és Lengyelország nagyköveti szinten elutasította a költségvetési megállapodást és a helyreállítási alapot, politikai vétót emelt ellene

Mindez alaposan megmozgatja az uniós közéletet, szerdán például Ursula Von der Leyen a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap gyors elfogadását sürgette az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Szerinte az EU Bíróságához fordulhatnak azok az országok, amelyeknek kételyei vannak az uniós források kifizetésének jogállamisághoz kötése kapcsán. Morawiecki azonban elutasította Leyen javaslatát. Varsói sajtóértekezletén hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy jogszabályt az EU Bíróságához vigyenek, az adott dokumentumot először is jóvá kellene hagyni. – Mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását – ismételte meg a lengyel miniszterelnök.

Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció máris közleményben reagált a közös nyilatkozatra. Mint írják, „Orbán Viktor ma is elárulta a nemzeti érdeket, és a járványtól és válságtól szenvedő Magyarországot. Ha Orbán Viktornak fontos lenne, hogy mi Európa és hazánk érdeke, akkor nem vétózna, nem mímelne látszatharcot az EU ellen, hanem hagyná, hogy Európa segítsen a magyarokon, ha már ő nem tette. A miniszterelnök mai találkozója és az azt követő sajtótájékoztató egy kisformátumú politikus kisszerű politikai játszmájának jelentéktelen felvonása, miközben a haza bajban van” – áll a közleményben.