Előzetes jelzések szerint a német uniós elnökségnek a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot blokkoló magyar-lengyel vétó elhárítását célzó kompromisszumos javaslata ma születhet meg – írja a Portfólió.
A gazdasági portál cikkében az Index értesülésére hivatkozva arról ír, hogy várható ugyan kompromisszumos megegyezés, de még nem a jövő héten. Ennek oka többek között, hogy a magyar kormányfő nem akarja, hogy olyan egyezség szülessen, amely visszaüthet a 2022-es magyarországi választáson.
A cikk a Reuters hírügynökséget is idézi, amely négy forgatókönyvet tart elképzelhetőnek:
A legjobb forgatókönyv szerint december 7-ig visszavonják a vétót, s akkor minden mehet az eredeti forgatókönyv szerint, azaz gyors megegyezésre lehet számítani. (December 7-én jár le az a 21 napos határidő, amely alatt a vonatkozó szabályok szerint meg kell történni az intézményi egyeztetéseknek, amelyek viszont vétó esetén nem lehetséges.)
A második legjobb forgatókönyv szerint, ha december 7-ig nem vonják vissza a vétófenyegetést, akkor vészforgatókönyv indul: azokban a programokban, amelyek már a 2014-2020-as büdzsében is léteztek és van már rájuk elfogadott új jogszabály az új ciklusra, lehet kifizetéseket teljesíteni (a 2020-ban teljesített összegek havonta egytizenketted részét kitevő mértékéig). Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politikában nem lennének kifizetések, mert nincs új rendelet, de az agrárágazatban a közvetlen földalapú támogatásoknál lehetséges lenne ez 2022-ig, Ha pedig az EU-csúcson feladná a vétóját a magyar-lengyel fél, akkor a Bizottság gyorsan új EU-s költségvetést készítene, amit az intézményközi egyeztetésekkel január elején el tudnának fogadni, így csak kis anyagi veszteség érné a büdzsét a legjobb forgatókönyvhöz képest.
Rossz forgatókönyv. Ha az EU-csúcson sem hárul el a vétó, akkor sem hétéves, sem 2021-es költségvetése nem lenne az uniónak. Így csak a rendelkezésre álló forrásokat használhatnák, ami kevesebb pénzt jelentene, az eredeti 145 milliárd eurós éves keret 25-30 milliárddal csökkenne. A már futó lengyel és magyar projektekre 50-75 százalékkal kevesebbet fizetnének, ami a gyakorlatban a kohéziós források teljes leállását jelenti, illetve hogy csak a földalapú támogatásokat fizetnék.
A legrosszabb forgatókönyv szerint a 25 tagállam a magyar-lengyel tandem nélkül megerősített együttműködés keretében valósítaná meg a helyreállítási alapot, amelynek forrásaitól így hazánk elesne. Uniós költségvetés pedig továbbra sem lenne. Ezt a változatot nevezi a Financial Times brit gazdasági lap nukleáris opciónak. Az üzleti lap szerint erről a lehetőségről már nyíltan beszélnek a brüsszeli döntéshozók, hogy ezzel is növeljék a nyomást a két vétóval fenyegetőző államon. Bár erről a brit lap nem ír, ez is azt mutatja, Brüsszel erősen elhatározott abban, hogy nem változtat a jogállamisággal kapcsolatosan létrejött megállapodáson.
