– Átlátunk a szitán, a jogállamisági mechanizmus a migránsok befogadásával egyenlő – mondta Szijjártó Péter azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, amelyre egyébként csak a kormánybarát médiumokat hívták meg. Az uniós külügyminiszterek tanácskozása során a magyar tárcavezető egyeztetett lengyel kollégájával is, majd határozottan kijelentette, hogy kitartanak egymás mellett és fenntartják a költségvetési blokkolást. Ez azért fontos, mert a soros német elnökség felszólította mindkét kormányt, hogy legkésőbb kedden adjanak egyértelmű választ arra, továbbra is ragaszkodnak-e a vétóhoz. Szijjártó szerint lehetne megoldást találni, csak nem kellene olyan dolgokat összekötni, amelyeknek semmi közük egymáshoz.
A magyar külügyminiszter egy bonyolult magyarázattal állt elő, amellyel azt akarta igazolni, hogy a jogállamisági mechanizmus bevándorlók szétosztását eredményezi. Az úgynevezett cotonou-i egyezmény újratárgyalására hivatkozott, amely az EU és 79 latin-amerikai, karibi és afrikai állam együttműködéséről szól. Ezt húsz éve kötötték, most jár le és javában folynak a megújításával kapcsolatos egyeztetések. Az egyezmény lényege, hogy az EU célzott segítséget nyújt ezeknek a térségeknek, de emellett fejlesztik a kereskedelmi, tudományos, oktatási és egyéb kapcsolatokat is. Közös célokat határoznak meg, de nem tartalmaz semmiféle jogilag kikényszeríthető követelményeket. Szó van benne a munkavállalási célú bevándorlás támogatásáról, legalizálásáról, ez azonban a tagállamok szabadon választott lehetősége. És ami ebből a szempontból még fontosabb, tartalmazza az illegális bevándorlás elleni küzdelmet és a jogosulatlanul egymás területén tartózkodók visszaküldését és visszafogadását is. Utóbbi két szempont éppen a magyar kormány sokat hangoztatott követelménye.
A jogállamisági feltételrendszer elutasítása miatt Brüsszelben folynak a munkálatok arra vonatkozóan, hogyan indítsák útjára a magyarok és a lengyelek nélkül a 750 milliárd eurós költségvetési alapot. Államközi együttműködés keretében tervezik megvalósítani, amelyben tehát csak 25 tagállam vesz majd részt. Fontos üzenet, hogy amennyiben fennmarad a vétó, akkor az állam- és kormányfők már nem is fognak róla tárgyalni az e heti EU-csúcson. Az ugyanis már nem tartozik minden tagállamra. Mindenesetre a csúcs előzetes napirendi pontjai között nem szerepel ez a téma. Az újjáépítési alapból Magyarországot 6,2 milliárd, Lengyelországot pedig 23 milliárd euró illetné.
Más a helyzet az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetéssel. Itt az uniós szerződések értelmében december 7-ig kell megállapodni a következő évi keretekről. Ez múlt héten pénteken meg is történt, azonban ennek érvényességéhez az kell, hogy létrejöjjön az egész költségvetésről az egyezség – ezt blokkolja a két kormány. Így az Európai Bizottság egy ideiglenes költségvetést készít elő, amelynek alapja az idei büdzsé és azt osztják el 12 részre. Azt viszont tudni kell, hogy ebben nem lesznek új fejlesztési programok, mert nincs róluk megállapodás. Hiányozni fognak a régi kohéziós programok is, mert az a pénz már elfogyott.
Viszont újabb rossz hír a magyar kormánynak, hogy ha a tagállamok minősített többséggel megszavazzák a jogállamisági feltételrendszert, akkor az már az ideiglenes költségvetés esetében is működni fog.
