„Ha az EU elfogadja a most kiszivárgott egyezséget Orbánnal, az nem kompromisszum, hanem meghajlás, sőt lefekvés a magyar miniszterelnök előtt. Amit eddig tudunk, aszerint minimum további két évig szabadon lophatja az EU pénzét és finanszírozhatja belőle az EU-t szétverni szándékozó autokrata politikát” – írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a kiszivárgott német-lengyel-magyar megállapodásra utalva a Facebook-oldalán.
Hadházy hozzátette: „Az ördög a részletekben lakik, de sajnos úgy tűnik, hogy Európa enged a zsarolásnak, legalább két évig tart még a szabad rablás. Ugyanakkor persze, tudtuk, hogy Berlin vagy Brüsszel nem oldja meg helyettünk a dolgot, nekünk magunknak kell tenni a változatért!” A képviselő a Transparency International korrupció világnapi konferenciáján szólalt fel, ott is elmondta ezt, előadásába az Európai Ügyészség szükségességéról beszélt.
Ahogy arra korábban is számítottam, a végeredmény egy olyan nagyon EU-s kompromisszum lett, amit mindenki el tud adni győzelemként – így kommentálta a kiszivárgott híreket Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője, a fővárosi önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője.
Öt pontban fogalmazta meg a véleményét. Szerinte mivel „a mechanizmus a Parlament és Tanács közt novemberben megállapodott formában lép hatályba január 1-én. Ez egyértelműen az EU győzelme, és Orbánék veresége”. „Magyarország és Lengyelország megszavazza a költségvetést, az EU letörte a vétót” – ez is inkább az EU céljának teljesülését jelenti.
„A két ország kap egy politikai nyilatkozatot, aminek az ereje most még nem látszik. Nem tudjuk jogilag mennyire lesz kötelező erejű, és pontosan mit tartalmaz. Ami eddig kiszivárgott róla, az nem tűnik túl nagy engedménynek, a mechanizmus maga is szorosan az EU-s költségvetéshez kötött az első pillanattól fogva, hogy ezt most egy nyilatkozatban megerősítik, nem sokat változtat a helyzeten” – tette hozzá.
Viszont, ha „a bíróság ítéletéig nem alkalmazzák a mechanizmust, az komoly engedmény Magyarországnak és Lengyelországnak. Lényegében a 22-es választásig a magyar kormány pont meg tudja finanszírozni a NER-t EU-s forrásokból, azaz az Unió vesz nekik még egy ciklust 2026-ig” – írta Jávor Benedek, aki szerint ez egyértelműen a két kormány legfontosabb eredménye.
És akkor a pénzek: „2022 előtt az új 7 éves költségvetésnek csak kis része hívható le, még akkor is, ha nagyon megpróbálják felpörgetni a kifizetéseket, így a 2021-2027-es ciklus pénzeire döntően alkalmazni lehet majd a mechanizmust, így azokat erőteljesebben védi. A helyreállítási csomag 70-80%-át viszont 2022-ig lehívják, annak nagy részére így gyakorlatilag nem vonatkozik a szabályozás. Ez nagyjából 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, és 7-8 milliárd euró kedvezményes hitellehetőséget jelent. Damoklész kardja ott fog lógni a kormány felett, de a következő 2 évre nagyjából fellélegezhet.”
Hozzátette: „A megállapodás (ha valóban ebben a formában fogadják el) rövid távon Orbánnak és Morawieckinek kedvez, hosszú távon az EU prioritásai érvényesültek. Kérdés, hogy a magyar ellenzék és az ellenzéki önkormányzatok túlélnek-e a hosszú távig. A magyar demokrácia leépülését ez így egyáltalán nem fogja megállítani, de az EU eszközt teremtett magának, hogy hatékonyabban lépjen fel a korrupt rezsimekkel szemben.”
A végső konklúziója pedig az, hogy „az EU elengedte Magyarországot, cserébe azért, hogy hosszú távon működőképesebbé váljon. Nem túl jó hír ez nekünk, magyaroknak. Annyit tanulhatunk belőle, hogy a magunk problémáit magunknak kell megoldanunk.”
Ellenzéki EP-képviselők, így Cseh Katalin, Dobrev Klára és Ujhelyi István úgy értékelték, hogy Orbán Viktor veszített, mivel szerintük gyorsított eljárásban, várhatóan 10 hónapon belül dönteni fog az Európai Bíróság.
