Bár az Orbán Viktor által korábban holland fickónak nevezett Mark Rutte holland kormányfő keménykedni igyekezett az uniós csúcson, de végül változtatás nélkül fogadták el a német elnökség kompromisszumos tervezetét a következő hétéves uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról, amelyet eddig a lengyel és magyar kormány vétóval fenyegetett a jogállamisági rendelet miatt. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár egyértelmű politikai győzelemként értékelte a megállapodást.
A hírt az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a Twitteren közölte. Amint írta, sikerült megegyezniük a tagországok állam- és kormányfőinek az új hétéves költségvetés és a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését segítő helyreállítási alap feltételeiről.
Orbán Viktor a kompromisszumot győzelemként értékelte, már a brüsszeli találkozóra érkezve is arról beszélt, fontos, hogy minél előbb egyezzenek meg a felek. Néhány órával ezelőtt videón is bejelentkezett, és közölte, hogy szép esténk lesz.
Később pedig újabb videóban kommentálta a történteket. – Győztünk – mondta a Facebookra feltöltött szűk kétperces videójában Orbán Viktor annak kapcsán, hogy megszületett a megállapodás. Szavai szerint összejöttek a miniszterelnökök, „mindenki az utolsó lapját is kijátszotta, minden tétet megtett és az ítélet megszületett”. – A legvisszafogottabban is azt kell mondjam, hogy győzött a józan ész – fogalmazott a miniszterelnök. Azért is nevezte győzelemnek, hiszen a mostani nehéz időkben nincs idő olyan ideológiai viták lefolytatására, amelyek hátráltatnak a cselekvésben.
A kormányfő azonban felhívta a figyelmet, hogy most csak egy szakasz zárult le, „vannak az asztalon olyan javaslatok, amelyek nem fognak tetszeni számos tagállamnak például nekünk, magyaroknak sem”. Itt említette a migrációt, illetve a Brüsszel által tervezett családellenes intézkedéseket. – Lesz még baj bőven – fogalmazott.
Mindenesetre szavai szerint három dolgot mindenképpen elértünk: „megvédtük az európai alkotmányt, elhárítottuk azt a veszélyt, hogy költségvetési eszközökkel rákényszerítsenek a magyarokra olyan döntéseket, amelyeket, mi nem akarunk meghozni és megvédtük a magyarok pénzét”. – Szép esténk volt, ha nem is kell még kinyitni, de behűteni már be lehet a pezsgőt – zárta rövid megszólalását.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Hír Tv műsorában Charles Michel Twitter-bejegyzése után úgy fogalmazott, hogy néhány perces mindössze a hír, de ez egyértelmű politikai győzelem Magyarország számára. Ugyanakkor szerinte „fognak még kellemetlenkedni” az Európai Parlament szélsőségesei.
– Európa halad előre, a jóváhagyott hosszú távú költségvetési keret és pénzügyi segélycsomag a gazdaságok felépülését szolgálják – ezt már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki csütörtökön, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. „Gratulálok az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németországnak a megállapodás eléréséhez” – írta Ursula von der Leyen a Twitteren.
Mint ismert, az uniós tagállamok vezetői kétnapos találkozójukon egyebek mellett az unió hétéves keretköltségvetéséről, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alapról és a hozzájuk kapcsolni kívánt jogállamisági mechanizmusról, valamint a járvánnyal kapcsolatos további koordinációról, az éghajlatváltozásról, a biztonságról és a külkapcsolatokról tárgyalnak.
A jogállamisági alku röviden arról szól, hogy az eredeti szöveghez nem nyúlnak, tehát az EU szankcionálni fogja, ha a jogállami elvek sérelme veszélyezteti az unió pénzügyi érdekeit. A rendelkezéseket azonban csak azt követően alkalmazzák, hogy az Európai Bíróság kimondja: összefér-e az uniós joggal egy ilyen szabályozás. Vagyis a kompromisszum lényege az, hogy a magyarok és a lengyelek elfogadják, hogy lesz jogállami mechanizmus, de a németek megengedték, hogy ne kelljen vele azonnal szembenézni. Persze ha a bíróság gyorsított eljárásban tárgyal, akkor erre akár négy hónapon belül is sor kerülhet, normál eljárásban viszont két év is eltelhet a döntésig.
Miután az új, hétéves költségvetést érintő EU-s kifizetések csak hónapok múlva kezdődhetnek, elképzelhető, hogy a bírósági ítéletig nem is lenne lehetséges bármiféle szankciót kivetni. Más a helyzet a 750 millió eurós helyreállítási alappal, az innen származó pénzek sokkal hamarabb megérkeznek a tagállamokhoz, a keret 80 százalékát az első két évben lekötik.
A kompromisszummal tehát lényegében azt sikerült elérni, hogy 2022 tavaszáig, vagyis a következő parlamenti választásokig valószínűleg nem indul el olyan uniós eljárás, amely leállítaná a Magyarországnak járó támogatásokat. Így a kabinet szabadon költheti jövőre is az uniós pénzeket, és a jogállamisági kritériumok megsértésének következményeivel legfeljebb a választás után kell szembenéznie az akkori kormánynak. Erről szóló publicisztikánk itt olvasható.
A következő hétéves költségvetés és a helyreállítási alap egyébként összesen mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi keretet jelent. Ennek a költségvetésnek épp Magyarország és Lengyelország a legnagyobb haszonélvezői, a következő hét évben hazánk 38,8 milliárd eurót, utóbbi pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna le a közös kasszából.
