Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta azt a rendeletet, amely az uniós források védelmét szolgálja a jogállamiságot torzító kormányok visszaéléseivel szemben. Az új rendelet értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése.
„Az Unió nem egy à la carte étterem, ahol megtarthatjuk a jogainkat akkor is, ha a kötelességeinknek nem teszünk eleget. Egy közös értékeken alapuló közösségről van szó, a közös értékek fenntartása pedig a tagállamoknak és a polgároknak egyaránt feladata. Az uniós költségvetést a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő, ma elfogadott mechanizmus a Parlament kiemelkedő sikere" – fogalmazott a vitában Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista társ-jelentéstevő.
Több képviselő is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az uniós állam- és kormányfők múlt heti tanácskozása eredményeként az Európai Bizottság esetleg nem fog addig vizsgálatokat indítani, vagy szankciókat alkalmazni, ameddig az Európai Bíróság eldönti, összefér-e a szabályozás az uniós joggal. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke megismételte, hogy a testület nem fog késlekedni.
„Ez a jogszabály 2021. január 1-jétől lép érvénybe és bármilyen jogsértés, ami ezután történik, ide tartozik. A Bizottság teljes autonómiával fog fellépni, a jog és a törvény tiszteletben tartásával, illetve teljes objektivitással, Amikor aggodalmak merülnek fel, akkor azonnal, késlekedés nélkül megkezdődnek a tárgyalások az adott tagállammal” – mondta az elnök.
A képviselők által elfogadott állásfoglalás azonban burkolt figyelmeztetést is tartalmaz arra az esetre, ha mégis késlekedne a Bizottság. Így fogalmaz a dokumentum: „Az Európai Parlamentnek számos jogi eszköz áll rendelkezésére annak biztosítására, hogy a Bizottság tiszteletben tartsa a Szerződésben foglalt kötelezettségét, beleértve az uniós pénzeszközök megfelelő kezelésének értékelését szolgáló mentesítési eljárást.”
A Parlament kifejezte azon szándékát is, hogy ha a jogszabályt – ahogy ígéri – Magyarország és Lengyelország megtámadja az Európai Bíróság előtt, akkor az uniós törvényhozás gyorsított eljárást fog kérni. Ez az bírósági szakaszt két évről négy hónapra is rövidítheti.
Ami a jogállamisági eljárás menetét illeti, miután a Bizottság megállapítja a jogsértést, javasolja, hogy az adott tagállam kormánya ellen indítsák el a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, ezt követően pedig vágják meg vagy fagyasszák be a tagállamnak az uniós költségvetésből járó forrásokat.
A Tanácsnak ezt követően egy hónap (kivételes esetben három hónap) áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel – azaz a tagállamok legalább 55 százalékának a szavazatával úgy, hogy a szavazatok az Unió lakosságának 65 százalékát képviseljék – szavazzon a javasolt intézkedésekről. Az uniós intézményi döntési mechanizmus időtartama 7-9 hónap.
Az új jogszabály nem csak akkor érvényes, amikor például korrupció vagy csalás révén konkrétan visszaélnek az uniós forrásokkal. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok – például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége – rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére.
A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egy külön részben példákkal egyértelműsítsék az elképzelhető jogsértéseket. A példák között többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét érő fenyegetés, az önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának hiánya, és a jogorvoslat korlátozása szerepel.
A jogszabályban megoldás is van arra, hogy ne az uniós támogatásokra számító vagy azoktól függő végső kedvezményezettek szenvedjék meg kormányaik jogsértéseinek következményeit. A támogatást elnyert diákok, gazdálkodók vagy civil szervezetek panasszal élhetnek a Bizottság erre a célra felállított weboldalán, ahol segítséget kapnak ahhoz, hogy hozzájussanak a számukra megítélt összeghez.
