Nyárig szeretné elérni az Európai Bizottság, hogy a felnőtt lakosság 70 százaléka rendelkezzen koronavírus elleni oltással. Ennek érdekében azonban még nagyon sok teendő van, de azt ígérik, hogy márciustól nagyságrendekkel több vakcina lesz a tagállamok számára elérhető. Kiderült az is, hogy vakcinaútlevél nem lesz, mert oltási bizonyítványnak hívják majd, de még nem világos, hogy mire lehet majd használni és mire nem. Egy felmérésből kiderült, hogy a magyarok „oltakozási” kedve még mindig nagyon alacsony.
Felszólította a tagállamokat az Európai Bizottság keddi közleményében, hogy gyorsítsák fel az oltások beadását az EU-ban. Ennek alapján 2021 márciusáig a 80 év feletti emberek, valamint az egészségügyi és szociális szakemberek legalább 80 százalékát minden országban be kell oltani. 2021 nyaráig pedig a tagállamoknak be kellene oltaniuk a felnőtt lakosság legalább 70 százalékát. Ez vezetne a lakosság olyan szintű átoltottságához, amelynek elérésével már fel lehet oldani a korlátozások nagy részét és vissza lehet térni a normális élethez.
A Bizottság úgy véli, hogy ez a cél elérhető. Jelenleg két engedélyezett oltás van, jövő héten jöhet következő, utána pedig a továbbiak. Márciustól a jelenleginél lényegesen több vakcina lesz a tagállamokban kiszállítva – ígérték Brüsszelben.
Vakcinaútlevél vagy oltási igazolvány
Újságírói kérdésre válaszolva Margaritisz Szkínasz, az Európai Bizottság alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ők soha nem használják a vakcinaútlevél kifejezést. Ehelyett szerinte oltási bizonyítványról kell beszélni, amely aztán egész Európában és azon kívül is elismert lesz. Szkínasz kifejtette, hogy ennek a tanúsítványnak az alkalmazási feltételeiről politikai párbeszéd szükséges, amelyet legközelebb ezen a héten csütörtökön folytathatnak le a tagállami vezetők.
Addig azonban azt kéri Brüsszel, hogy minden országban továbbra is alkalmazzák a fizikai távolságtartást, korlátozzák a társadalmi kapcsolatokat, küzdjenek a dezinformáció ellen, koordinálják az utazási korlátozásokat, növeljék a tesztek számát, fokozzák az érintkezések nyomon követését, hogy szembeszálljanak a vírus új változataival.
Arra nem tudtak egyértelmű választ adni, hogy milyen jogosultságai lesznek azoknak, akik nem valamilyen uniós beszerzésű vakcinát, hanem az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett orosz vagy kínai oltást kaptak. Úgy vélik, hogy ez még korai felvetés.
Szintén az előbbiekkel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. A politikus azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek mielőbb tisztáznia kell az uniós tagállamok vezetőivel, hogy elfogadják-e az orosz és kínai vakcinát a várhatóan egységes, uniós oltási igazolvány rendszerében vagy sem, utóbbi esetében ugyanis az uniós engedéllyel nem rendelkező kínai és orosz oltóanyag használata akár korlátozhatja is a magyar polgárok szabad mozgását.
Parlamenti aggodalmak
Az Európai Parlamentben is vitát tartottak a vakcina-helyzetről, a képviselők számos bírálatot megfogalmaztak a járvány kezelése kapcsán. Sokan bírálták az „egészségügyi nacionalizmust”, többek között a gyógyszergyártókkal állítólagosan párhuzamosan aláírt tagállami szerződéseket vagy a magasabb árat ígérve egymás kicselezésére irányuló kísérleteket. Mások pedig azt vetették az Európai Bizottság szemére, hogy nem kellően átlátható az a folyamat, amely az oltások megvásárlását és szétosztását célozza. A gyógyszergyárakkal megkötött szerződések részletei ugyanis titkosak, eddig egyetlen megállapodásba tekinthettek be az EP-képviselők.
Az EU egészségügyi biztosa azonban bizakodó, úgy véli, hogy a közös fellépés már eddig is eredményes volt és sokkal hatékonyabban működik, mint az egyedi megoldások. Stella Kyriakides azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az EU – saját jól felfogott érdekében – felelősséggel tartozik az egész világért. – Egyetlen ország sem lesz biztonságban, egyetlen gazdaság sem fejlődhet egészen addig, amíg minden kontinensen nem sikerül visszaszorítani ezt a vírust. Az Európai Unió kész ezt a geopolitikai szerepet felvállalni – jelentette ki.
A vitában egy magyar képviselő szólalt fel, a fideszes Tóth Edina, aki arról beszélt, hogy az Európai Unió jelentős késésben van a tömeges oltást illetően Izrael, Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államokhoz képest. Nem mulasztotta el, hogy pártja belpolitikai riválisait bírálja. – Az oltás kérdésében sajnos bizonyos baloldali magyarországi pártok ismételten a populizmus újtára léptek. Egyes, az oltásért pénzt ígérő javaslataikkal szemben inkább azt a nyilvánvaló tényt kell hangsúlyozni, hogy aki beoltatja magát az nem csupán magát védi a fertőzéstől, de csökkenti annak esélyét, hogy a vírus megfertőzzön másokat is – mondta a politikus.
Bizalmatlan magyarok
Közben készült egy Eurobarometer-felmérés arról, hogy szeretnének-e oltást az európaiak. Ebből kiderül, hogy Magyarországnál csak Bugáriában és Franciaországban alacsonyabb az „oltakozási” kedv. A magyarok 32 százaléka mondja azt, hogy soha nem szeretnének oltást a koronavírus ellen és 12 százalékuk mondja azt, hogy azonnal. További 18 százalék valamikor 2021-ben beoltatná magát és 18 százalék valamikor később. Az adatok összesítése után azt lehet mondani, hogy a magyarok 49 százaléka hajlandó beoltatni magát valamikor, az uniós átlag 70 százalék.
