Az volna a legjobb a jogállami vita eldöntésére, ha a magyar és a lengyel polgárok a szavazóurnáknál tisztáznák a kérdést – erről az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová beszélt a Der Standardnak, amelyet a Népszava szemlézett. Az interjú apropójául az szolgált, hogy elkészült az EU jelentése az osztrák demokrácia helyzetéről.
Jourová arról is beszélt, hogy Brüsszel nem fog visszariadni attól, hogy jelentős összegeket tartson vissza Budapesttől és Varsótól, ha azok megszegik a közös normákat. Erre a januártól érvényben lévő jogállami mechanizmus teremt lehetőséget.
Úgy látja, hogy az Orbán-kormány ugyan próbálkozhat az időhúzással, amikor az Európai Bíróságtól kér állásfoglalást az új eszköz jogszerűségét illetően, de a fájdalmas retorziókat nem tudja elkerülni. A 7-es cikkely alapján folyamatban lévő eljárás kapcsán azonban nem számít nagy eredményre, mert azt annak idején úgy alakították ki, hogy eleve nem tud hatékony lenni, hiszen senki sem gondolta, hogy egyszer még igénybe kell venni. Ezzel együtt hasznosnak tartja az eljárást, mert ráirányította a figyelmet a jogállamra.
A cseh politikus szerint nem teljesen azonos a magyar és a lengyel helyzet: Orbán Viktor apró lépésekben szalámizta le a demokráciát, legyen szó a bíróságokról, a médiáról vagy a kisebbségi jogokról. A lengyelek pedig az igazságszolgáltatásban szegték meg módszeresen a hatalmi ág függetlenségét.
A zsákutcából szerinte az jelentené a kiutat, ha Magyarország és Lengyelország meghátrálna, erre azonban nincs remény. Így jó volna, ha az emberek a megfelelő karikát ikszelnék be legközelebb a szavazólapon – közölte a politikus.
Az egyesült államokbeli Capitolium lerohanását is felhozta példának arra, hogy ilyesmi Európában is bármikor megeshet, főleg ha egyes vezetők a maguk módján értelmezik az alkotmányt. Jourová szerint azért is kell szüntelenül küzdeni a szabadságért, a demokráciáért, nehogy a szélsőség kiaknázza a koronavírus-válság miatt egyre romló hangulatot.
