Üdvözölte a Mi Hazánk a Fidesz kilépését az Európai Néppárt képviselőcsoportjából, „de a megalkuvásmentes nemzeti érdekképviselethez” szerintük további lépések szükségesek. Elsőként módosítani kell az alaptörvényt, hogy az EU-ba történt belépéshez hasonlóan „a keserű tapasztalatok után” a kilépésről is népszavazáson dönthessen a magyar társadalom.
Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese azzal érvelt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta eltelt közel 17 év elegendő ahhoz, hogy mérleget készítsünk. A Mi Hazánk szerint már a csatlakoztatást megelőző népszavazási kampány is félrevezető volt, hiszen csak az előnyöket mutatta be, a negatívumokról alig lehetett hallani. Azóta pedig – mint kifogásolta – még közelebb kerültünk az Európai Egyesült Államokhoz, „az unió birodalmi törekvései egyre erősebbek, a brüsszeli bürokraták már mindenbe beleszólnak, miközben nem teljesültek a mézes-mázos ígéretek, amikkel kecsegtettek minket”. Itt külön kiemelték, hogy az árak lényegében kiegyenlítődtek, de a bérek nem.
A politikus – aki független képviselőként ül a parlamentben – hivatkozott egy kérdésére kapott miniszterelnöki válaszra, miszerint Magyarország éves szinten nettó 4,1 milliárd eurót kap az uniótól, a hazánkban tevékenykedő, többségében német cégek viszont 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból. Azt is felhozta, hogy az unióban 2006-ban valahogy nem aggódtak a jogállamért sem, „most viszont már ránk akarják kényszeríteni a migránsok tömeges befogadását és az LMBTQ-lobbi követeléseit is”.
Dúró Dóra közleménye szerint fel kell tehát tennünk a kérdést: Magyarországnak feltétlenül, minden körülmények között az EU tagjának kell-e lennie? Bár a Mi Hazánk szerint nem lehet egyik napról, sőt egyik évről a másikra kilépni, de el kell készíteni az EU-csatlakoztatásunk mérlegét, számba kell venni az egyéb lehetőségeket. Mint írta, 2030-ra készen kell állnunk a kilépésre.
