A KDNP politikusa az Európai Parlamentben olyan beszédet mondott, amit a koalícióstárs fideszesek nem szoktak. Mondandója teljes mértékben azonos volt az Európai Néppárt álláspontjával és hiányoztak belőle a migráns- és bevándorlás-ellenes toposzok.
Valami egészen különleges dolog történhetett Hölvényi Györggyel, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselőjével: migráció ügyében ugyanazt mondja, mint az Európai Néppárt. Ő az a politikus, aki a Fidesz-KDNP képviselőcsoport egyetlen tagjaként – mivel nem fideszes – nem lépett ki a néppárti frakcióból, amikor a 12 fideszes delegált távozott. Azt is tudjuk, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt marad az európai pártszövetségben – sőt, az eddigi felfüggesztések, kilépések egyáltalán nem is érintették a KDNP-t, csakis a Fideszt. Néhány nappal a viharos események után Hölvényi György már úgy beszélt, mint bármelyik néppárti politikus, amikor a migráció kapcsán kellett véleményt nyilvánítani.
– A menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtétel és a nemzeti kompetenciák tiszteletben tartása nélkül nem lehet migrációval kapcsolatos közös uniós politikát kialakítani – mondta a kereszténydemokrata képviselő, a néppárti frakció fejlesztéspolitikai szakmai vezetője az Európai Parlament Külügyi, Belügyi és Fejlesztési Bizottságának együttes ülésén, ahol a képviselők az EU migrációs politikájának kérdéseit vitatták meg.
Felszólalásában úgy fogalmazott, hogy „a migráció legfőbb kiváltó okai a szélsőséges szegénység, a biztonság, a tisztességes munka és az oktatás hiánya. Az egyenlőtlenségek kezelését a minőségi oktatás biztosításánál kell kezdeni”. – Ez vezethet el a munkahelyteremtéshez és a rászorulók olyan támogatásához, mely lehetővé teszi, hogy saját életkörülményeiket maguk tudják javítani – mutatott rá a politikus.
A migráció politikai megközelítésével kapcsolatban hangsúlyozta: „egyértelmű különbséget kell tenni a nemzetközi szerződések szerint védelemre jogosult menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Ezen különbségtétel és a nemzeti kompetenciák tiszteletben tartása nélkül nem lehet migrációval kapcsolatos közös uniós politikát kialakítani”.
Hölvényi György felszólalásában kitért arra is, hogy mivel az EU új külpolitikai pénzügyi alapjának 10 százalékát, közel 8 milliárd eurót terveznek migrációhoz kötődő célokra fordítani, így a visszatérési-visszafogadási politikának az eddigieknél eredményesebbnek kell lennie. Mondandójának címe eleve az volt, hogy „Tegyünk különbséget menekült és migráns között”. Sehol egy említés illegális bevándorlók hadáról, a bevándorláspárti brüsszeli politikusokról, a bevándorlók jelentette biztonsági és egyéb kockázatokról és lehet folytatni a fideszes szólamokat. Amit Hölvényi elmondott, az a teljesen elfogadott vélemény erről a kérdésről. Egyetértés van abban, hogy a gazdasági bevándorlókat, ha nem legális úton jönnek, akkor vissza kell fordítani, hogy a menekülteknek védelmet kell nyújtani és hogy az EU-nak többet kell tennie azért, hogy az úgynevezett származási országokban javítsa az életkörülményeket.
Éppen az utóbbi kapcsán folyik az a munka, amelynek lényege, hogy az EU új szerződést szeretne kötni 79 karibi-, afrikai és csendes-óceániai állammal. A megállapodás középpontjában a fejlesztési célú befektetések állnak, illetve szó van benne az illegális migráció elleni küzdelemről és a menedékjogra nem jogosult bevándorlók sokkal hatékonyabb visszaküldéséről – utóbbiról Hölvényi György is beszélt. Nem sokkal a kereszténydemokrata politikus felszólalása előtt azonban Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt Brüsszelben, hogy a magyar kormánynak aggályai vannak emiatt, mert ez a szerződés csak növelné a bevándorlás kockázatát.
Csak emlékeztetőül: december elején azt kérte az Európai Néppárt parlamenti frakciója egy határozatban a Fidesz-KDNP delegációtól, hogy vizsgálják felül álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy értékeit megfelelnek-e a néppárt által vallott alapelveknek.
