Június végéig beoltják a horvát lakosság felét, de ehhez kell a szolidaritásból kapott vakcina is

Június végéig beoltják a horvát lakosság felét, de ehhez kell a szolidaritásból kapott vakcina is

Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák (Fotó: MTI/Varga György)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Horvátország június végéig beolthatja a felnőtt lakosság felét – mondta Vili Beros egészségügyi miniszter a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján, utalva arra, hogy Zágráb szolidaritási alapon további 747 459 dózist kap a Pfizer/BioNTech vakcinájából. Beros ezt úgy értékelte: sikerrel járt Andrej Plenkovic horvát kormányfő nyomásgyakorlása Brüsszelre, írja az MTI.

Horvátország az AstraZeneca oltóanyagából rendelte a legtöbbet, összesen 2,7 millió adagot. A brit-svéd vakcinagyártó cég azonban nem szállította le időben a lekötött mennyiséget, ráadásul csökkentette is a mennyiséget. A Pfizer/BioNTech most jóváhagyott védőoltásai nélkül Horvátország a lakosság mindössze 36 százalékát tudta volna beoltani a nyárig.

Az európai uniós tagországok zöme csütörtökön megegyezett abban, hogy a lélekszámarányosan járó Pfizer/BioNTech-vakcinákból közel hárommillió adagot szolidaritásból szétoszt azon országok között, amelyek a vakcinaszállítmányok akadozása miatt a leginkább le vannak maradva az oltással. Ezen az alapon Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia jutott több védőoltáshoz, míg a fennmaradó 7 millió oltóanyagot lélekszámarányosan osztják szét a 27 tagország között.

Ausztria, Csehország és Szlovénia elutasította a megállapodást.

Janez Jansa szlovén kormányfő Twitter-oldalán azt írta: az év második negyedévében érkező, tízmillió adag Pfizer/BioNTech-vakcináknak a felét kellett volna szolidaritási alapon szétosztani a rászoruló országok között, kibővítve a mostaniak körét.

A jelenlegi megoldás elfogadható Ausztria és Szlovénia számára, de Csehország számára nem – írta, utalva arra, hogy a közép-európai államot nagyon súlyosan érintette a járvány.

Horvátországhoz hasonlóan Ljubljana is az AstraZeneca vakcinájából rendelte a legtöbbet, és nem hívta le a számára elérhető összes Pfizer/BioNTech-vakcinát az Európai Uniótól. Egyebek között emiatt is indítanak alkotmányos felelősségrevonási eljárást Jansa ellen a balközép ellenzéki pártok Szlovéniában. Erről pénteken tettek bejelentést sajtótájékoztatójukon.

Horvátországban az elmúlt napon 2362 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 276 416-ot. Az elmúlt 24 órában 29-en haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5996-ra emelkedett. Kórházban 1464 beteget ápolnak, közülük 153-an vannak lélegeztetőgépen.

Az Európában engedélyezett három oltóanyagból eddig közel félmillió ampulla érkezett az országba, amiből 404 ezret használtak fel; 312 ezren-an kapták meg az első dózist, 92 ezren pedig már a másodikat is.

Szlovéniában péntekre 1169-cel több mint 210 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt egy napban kilenc beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 4063-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 515-en vannak kórházban, 118-an intenzív osztályon.

A mintegy kétmilliós országban eddig a lakosság 5,6 százalékát oltották be mindkét vakcinával a koronavírus ellen. Az első dózist 268 781-en, közülük a másodikat 116 616-an kapták meg. Szlovéniába eddig összesen 430 680 adag oltóanyag érkezett. A Pfizer/BioNTech vakcinájából 285 480, az AstraZenecáéból 98 400, a Modernáéból pedig 46 800 adag.