Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Ujhelyi a Kínával kapcsolatos politikáról: A pragmatikusságnak is van határa

Szerző: | 2021. április 16., 20:15 | EU, Külföld

A Hszinhua hírügynökség által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök videokonferencia keretében tárgyal a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséről a G20 csoportot alkotó országok állam- és kormányfőivel Pekingben 2020. március 26-án (Fotó: MTI/EPA/Hszinhua)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Oroszország után ezúttal a Kínával szembeni közös uniós kiállást vétózta meg Magyarország a Reuters szerint. Úgy tűnik, ezúttal jobban igazodtunk ahhoz a külpolitikai irányvonalhoz, amelynek jegyében korábban Szijjártó Péter elítélte a Kínával szembeni szankciókat. A külügyminiszter azokat értelmetlennek és károsnak nevezte, hiába, hogy az ujgurokkal szembeni elnyomás joggal háboríthat fel minden uniós országot. Persze, ettől még szokásuk másoknak is Kínával üzletelni, jó viszonyt fenntartani. Nem meglepő az sem, hogy harminc év után most először vezetett be az EU szankciókat Kínával szemben az emberi jogok megsértése miatt. Erre válaszul Kína is kitiltott uniós állampolgárokat, köztük saját elmondása szerint a Momentum EP-képviselőjét, Cseh Katalint is.

HIRDETÉS - AIP

Mit gondolnak minderről ellenzéki EP-képviselők? Ujhelyi István véleménye azért is érdekes volt, mert Kína-ügyben időnként megengedőbb szokott lenni más ellenzéki képviselőknél. A Fudan Egyetem kapcsán például úgy nyilatkozott a Magyar Nemzet néven megjelenő napilapnak: örül, hogy az Budapestet választja bázisul. A Magyarországra hívás ötlete szerinte egyébként sem újkeletű, 2011-ben az Országgyűlés alelnökeként maga is meghívta az egyetem vezetését, a Parlament épületében tárgyaltak is. Ujhelyi természetesnek nevezte, hogy az együttműködés keretében a Fudannak telket ajánlottak fel, kormányon ezt ő is megtenné.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Az együttműködés kereteit viszont már aggályosnak nevezte a szocialista EP-képviselő. Az „irdatlan nagy hitelt” érthetetlennek nevezte, és úgy vélte, a Fudan campusa nem szoríthatja ki a magyar Diákváros egyetlen tervezett elemét sem.

Újhelyi lapunknak most kifejtette: Kína kapcsán régóta foglalkozik többek közt a kulturális turizmussal, „hiszek az emberi párbeszédben. Úgy hiszem, az együttműködésre nem lehet csak ideológiai kérdésként tekinteni, ezért is lehetséges, hogy időnként kiéneklek a kórusból.” De, tette hozzá ezúttal is, szerinte a Fudan Egyetemnek és a CEU-nak együtt lenne helye Magyarországon. Elfogadhatatlannak tartja jelen formájában a hitelkonstrukciót, és úgy tartja, a Fudan nem veheti el a Diákváros egy négyzetméterét sem.

A Kína elítélésével szembeni vétó kapcsán azt mondta, csak a hírekben találkozott eddig az üggyel, így nem tudja, pontosan milyen dokumentumot tervezett az Európai Unió kiadni. Beszámoltunk róla, az EU tagállamai a kínai nemzetbiztonsági törvénnyel szemben szólaltak volna fel, Magyarország viszont arra hivatkozott, hogy az uniónak már így is sok vitája van Kínával. A szóban forgó nemzetbiztonsági törvény szigorú korlátok közé szorítja a hongkongiak jogait: Kína bírókat delegálhat a bíróságaikra, erőszakszervezeteik pedig irodákat nyithatnak Hongkongban. Az elszakadási törekvéseket a törvény erejével üldözik, és – amint a 444 felidézte – Facebook-posztok miatt is vittek már el embereket.

Ujhelyi szerint annál komolyabb az ügy, hogy a szöveg pontos ismerete nélkül állást foglalhatna, de Magyarország szempontjából veszélyesnek tartja a folyamatos különutasságot, „félő, hogy ezt megunják a tagállamok.” Felhívta rá a figyelmet, hogy korábban hasonlóként tettünk Oroszország esetében is, mikor az EU a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést ítélte volna el. – Az elszigetelődésünkhöz vezethet, ha folyamatosan különutasok vagyunk, a pragmatikusságnak is van határa – vélekedett az EP-képviselő.

Magyarország különutassága egyébként jól megmutatkozott a Kína és 17 kelet-közép-európai ország vezetőinek idén februárban tartott szokásos csúcstalálkozóján. A közép-kelet-európai országok egy része ugyanis különösen alacsony érdeklődést tanúsítottak a tanácskozás iránt, noha azon Kína a legmagasabb szinten Hszi Csin-ping elnökkel képviseltette magát. Három balti állam, valamint Bulgária, Románia és Szlovénia is csak miniszterével vett részt az online találkozón. Magyarországot azonban természetesen Orbán Viktor képviselte, aki a csúcstalálkozón újból jelentős kínai projektekről beszélt, bár épp a sanghaji Fudan Egyetem budapesti campusának építését – amely nagy vihart kavar mostanában – csak egy mondatban említette meg. A magyar-kínai politikai kapcsolatok kiválóságát jelzi, hogy június végéig ötmillió adag Sinopharm vakcinát kapunk a koronavírus ellen. 

Az utóbbi időben azonban több kétely is felmerült a kínai oltóanyag hatásosságát illetően, ezzel kapcsolatban Ujhelyi megjegyezte: többek közt őt is támadja a kormány vakcinaellenességgel, mert arról beszélt, hogy nem látunk teljesen tisztán a kínai oltóanyagot illetően. Mint hozzátette, ez az eset is jól mutatja, hogy nem néz mindent rózsaszín szemüvegen keresztül Kínát illetően, és ha kell, határozottan fogalmaz. Ezt arra vonatkozó kérdésünkre is mondta, nem túlzottan megengedő-e egy-egy Kína-ügyi nyilatkozata.

Kerestük a Momentum EP-képviselőjét, Cseh Katalint is, aki elmondta, nem bánja, hogy kitiltották Kínából, mert ennél sokkal többet is megér számára az emberi jogok melletti kiállás. A mostani közös nyilatkozat vétózása szerinte újabb bizonyíték „a magyar kormány téves és káros értékválasztására”. A politikus úgy látja, a kormány számára a közös európai értékek helyett „a keleti diktatúrák és azok kiszolgálása a fontos. Akár az ujgurok elleni tömeges emberi jogi visszaélésekről, akár Tajvan fenyegetéséről vagy a hongkongi demokráciapárti tüntetések erőszakos leveréséről volt szó, mindig határozottan felléptem a kínai kommunista rezsim elnyomása ellen. Ezen ezután sem fogok változtatni.”

Kína számára egyébként már érlelődik az újabb pofon: a Reuters információi szerint az amerikai szenátus egy 283 oldalas kétpárti tervezetet tárgyal, amely a 2021-es stratégiai versenytörvény címet kapta, és célja a kínai gazdasági nyomulás visszaszorítása a világban. A tervezet az Egyesült Államok szövetségeseit, így Magyarországot is érintheti, miután többek között az Új selyemút beruházásait is tiltólistára tennék és büntetnének miatta. A magyar kormány különösen elkötelezett az Egy övezet, egy út program (vagyis az Új selyemút) mellett, melynek része a Napi.hu szerint a több mint 700 milliárdos, titkosított kínai hitelszerződés keretében megvalósuló Budapest–Belgrád-vasútvonal, a Záhonyba futó kínai vasútvonal logisztikai fejlesztése, valamint a járvány kapcsán az egészségügyi védőfelszerelések, maszkok beszerzésére.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Cseh Katalin, Európai Unió, Kína, Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Ujhelyi István


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

  • Tévút – Magyar Hang-ajánló
  • Magyar Hang - 2021. május 13., 16:29
  • Róna Péter esszéje az ország kínaiaknak való kiárusításáról. Interjú Salát Gergellyel és Beck Zoltánnal. Őrségi, miskolci és tihanyi riport. Keresse a születésnapi Magyar Hangot, az Átlátszó mellékletével!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Munkanélküliek támogatása külföldön

Pin It on Pinterest