A koronavírus-helyzettel, a járvány utáni gazdasági újjáépítéssel és az Európai Unió és India kapcsolatával foglalkoztak az uniós állam- és kormányfők két napos, portói informális találkozójukon.
Pénteken már megegyeztek arról, hogy az EU a következő 10 évben jelentősebb erőfeszítéseket fordít a szociális különbségek csökkentésére annak érdekében, hogy az előttünk álló szerkezetváltás – a gazdaság zöldítése és digitalizálása – miatt senki ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Ennek érdekében az EU például többet fordít majd felnőttképzésre és a környezetbarát technológiai megoldások alkalmazása során a munkahelyteremtés lesz az egyik szempont.
A tagállamok elfogadták az úgynevezett Portói Nyilatkozatot, amelyben megerősítették elkötelettségüket a szociális Európa mellett, amelynek a társadalmi kohézió és a jólét kontinensévé kell válnia. Bár Orbán Viktor a csúcs első napján komoly küzdelmet folytatott, hogy a szociális nyilatkozatba nehogy bekerüljön a „nemek közötti egyenlőség” kifejezés – helyette a férfiak és nők közötti egyenlőségét szerette volna látni –, de ez nem járt sikerrel. Mint ahogy a Portói Nyilatkozatban is találkozhatunk ezzel a meghatározással, mivel a 10. pontban a következőképpen fogalmaz a dokumentum:
„Fokozni fogjuk a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló erőfeszítéseinket, és aktívan fellépünk a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetése, valamint a társadalmunkban mindenkit megillető egyenlőség és méltányosság előmozdítása érdekében, az Európai Unió alapelveivel és a szociális jogok európai pillérének 2. alapelvével összhangban.”
A vezetők áttekintették a koronavírus-helyzetet is. Ursula von der Leyen bizottsági elnök elmondta, hogy már több mint 200 millió vakcinát szállítottak le a gyógyszergyárak a tagállamoknak a közös beszerzés keretein belül. Jó esély van arra, hogy júliusra a felnőtt lakosság 70 százaléka megkapja legalább az első oltást. Arról is beszélt, hogy az oltások, az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a vakcinák exportjának engedélyezése és az oltóanyagok méltányos szétosztása jelent gyors kiutat a koronavírus okozta világjárványból. Von der Leyen tájékoztatta a tagállamokat, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta azt a szerződést, amelynek keretében a Biontech-Pfizertől további 1,8 milliárd oltóanyagot rendel az EU a következő két évben.
Orbán Viktor éjszakai videójában arról beszélt, hogy a WHO döntését, amelyben a Egészségügyi Világszervezet felvette vészhelyzeti alkalmazhatósági listájára a kínai Sinopharm-oltást, „mindenki üdvözölte”. A kínai vakcináról azonban nem volt szó a csúcstalálkozó hivatalos dokumentumaiban és a zárást követő sajtótájékoztatón sem tettek róla említést.
Méltatták ugyanakkor az uniós vezetők az EU és India közötti megállapodásokat. Két dokumentumot írtak alá, amelyek célja a kapcsolatos szorosabbra fűzése a környezetvédelem, a digitális gazdaság, a közlekedés és az emberek közötti kapcsolatok terén.
Az EU és India jelenleg együttvéve 1,8 milliárd emberből álló piacot képvisel, amelynek összesített GDP-je évi 16,5 billió eurót tesz ki. 2030-ra India a világ legnépesebb országává válik, ahol mindössze 31 év lesz a medián életkor. Tanulmányok szerint India alapvető digitális gazdasága 2019 és 2025 között több mint 250 százalékkal növekszik.
„Az új hálózati összekapcsoltsági partnerség célja ezért az erőforrások, normák és szakértelem egybegyűjtése a fenntartható és minőségi infrastruktúra következő generációjával kapcsolatos igények kielégítése érdekében. Ez magában foglalja a szabványokkal és a szabályozási környezettel, valamint a konkrét infrastrukturális projektekkel kapcsolatos közös munkát” – áll a közleményben.
Ursula von der Leyen bejelentette azt is, hogy a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel videókapcsolaton keresztül folyatott megbeszélésen az EU és India megállapodott abban, hogy folytatják a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2013-ban felfüggesztett tárgyalásokat.
