Magyarország nélkül kezdi meg a működését az Európai Ügyészség. Az új uniós nyomozati szervnek szélesebb jogkörei vannak, mint például az uniós csalásellenes hivatalnak, vagy az Europolnak, mert közvetlenül, a tagállam területén is folytathat nyomozati cselekményeket és képviseli a vádhatóságot.
Az ügyészség létrehozásáról 2017-ben döntöttek az uniós tagállamok. A hatóság azokra az ügyekre összpontosít, amelyek az uniós forrásokkal kapcsolhatók össze, de nyomoznak majd korrupcióval, pénzmosással, csalással, határokon átnyúló, áfá-val kapcsolatos visszaélések esetében is. Az ügyészség vezetője a román korrupcióellenes ügyészség korábbi irányítója, Laura Codruta Kövesi. Az ő munkáját segíti Luxemburgban minden résztvevő tagállam egy ügyésze, illetve a tagállamokban is dolgozik két összekötő ügyész. Az ügyészségnek nyomozati jogköre lesz nemcsak a több mint 1000 milliárd eurós uniós költségvetés, hanem a 750 milliárd eurós helyreállítási alap felhasználása kapcsán is.
Az Európai Ügyészség függetlenül működik az EU-tól és a tagállamoktól is, vagyis sem uniós intézménytől, sem pedig tagállami hatóságtól nem kaphat utasítást. A tervek szerint évente háromezer ügyet fognak ellátni, az első regisztrált eset Németországból származik, a következő pedig egy olasz ügy lesz. Két évvel ezelőtt a tagállami jelentések alapján egyébként a 460 millió eurót is elérte az az összeg, amely érintett volt uniós költségvetési csalásokban.
A megnyitón Laura Codruta Kövesi történelminek nevezte az ügyészség beindulását, úgy fogalmazott, hogy a jogállamiságért folytatott küzdelemben ez egy nagyon fontos lépés.
Az uniós tagállamok közül öt ország nem része a ügyészi szervezetnek: Dániának és Írországnak az uniós szerződésük lehetővé teszi a távolmaradást a belügyi- igazságügyi együttműködésektől, Svédország várhatóan jövőre csatlakozik, a magyar és a lengyel kormány pedig ezt egyáltalán nem tervezi.
A magyar álláspont szerint a magyar ügyészi szervezet tökéletesen ellátja az uniós pénzek védelméhez szükséges feladatokat. Ennek ellentmond, hogy az uniós csalásellenes hivatal évente számos ajánlást fogalmaz meg csalásgyanús magyar esetek kapcsán, azonban ezek túlnyomó részében nem történik semmilyen magyar intézkedés.
Számos európai politikus folyamatosan bírálta a magyar és a lengyel kormányt, amiért kimaradnak ebből a szervezetből, hiszen ez a két ország az uniós költségvetések legnagyobb haszonélvezői között van. Ugyanakkor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pár hete azt mondta: „Nem tervezzük, se következő évben, sem hosszabb időtávon a csatlakozást a szervezethez”. Szerinte a magyar alkotmány világosan fogalmaz, Magyarországon az ügyészségnek van nyomozati jogköre és semmilyen értelmezhető érv nem szól az uniós ügyészséghez csatlakozás mellett.
