Rövidebb repülési időt és alacsonyabb mértékű környezetszennyezést szeretne az Európai Parlament a légi közlekedési ágazatban. A gépek ugyanis különböző okokból gyakran iktatnak be kisebb-nagyobb kerülőket.
Ezen a héten mutatta be az Európai Bizottság a „Fit for 55” nevű jogszabálycsomagját, amely az uniós zöldpolitika gerincét jelenti. A 13 szabályozási javaslat a már meglévő joganyag frissítését, vagy pedig teljesen új jogszabályt jelent. A cél – és erre utal az elnevezés is –, hogy az EU 2030-ra a a károsanyag-kibocsátását 55 százalékra csökkentse, az 1990-es évet alapul véve. Mindez annak a menetrendnek a része, amellyel a EU klímasemlegességét szeretnék elérni – 2050-re. A jogalkotási folyamat most kezdődik tehát, bár az idő már most is sürget. Emellett más javaslatok is léteznek, amelyek egyes ágazatokat szeretnének zöldebbé tenni.
Ilyen például az EU légtérgazdálkodása, amelyre vonatkozóan az Európai Parlament fogadott el múlt héten egy állásfoglalást. „Az egységes európai égbolt szabályainak frissítése segítheti a légi közlekedési ágazat hatékonyabbá válását a rövidebb, közvetlen útvonalakon közlekedő járatok segítségével, ami az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti” – állítják az EP-képviselők. Emögött többek között az a felismerés is áll, hogy a repülőgépek nem mindig a legrövidebb útvonalat választják, ami hosszabb, szennyezőbb utakat eredményez.
Az egységes európai égbolt kezdeményezés még 1999-ben indult, a légi közlekedés ugrásszerű növekedésével, a fapados járatok térhódításával összefüggésben. A több járat ugyanis egyre nagyobb késéseket eredményezett, ez világított rá arra, hogy megfelelőbb koordinációra van szükség.
A képviselők azért szeretnék a szabályok reformját, hogy az EU légtere kevésbé tagolt legyen és javuljon a légi forgalom irányítása. Jelenleg a légitársaságok nem feltétlen repülnek közvetlenül az indulási helytől a leszállási pontig. Ennek oka, hogy el akarják kerülni a magasabb díjakkal rendelkező tagállamok feletti repülést, kerülik a katonai zónákat, vagy hosszabb utat választanak az időjárási viszonyok miatt. Ez azonban hosszabb repülési időt és magasabb kibocsátást jelenthet. Ez a fajta töredezettség mindemellett késéseket is okozhat.
A képviselők szerint tovább kell fejleszteni a légtérgazdálkodási szabályokat, azokat a fejlődő piacokhoz, az új digitális környezethez és az európai zöld megállapodáshoz kell igazítani. Új szabályokat szorgalmaznak, amelyek hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának akár tíz százalékos csökkenéséhez is azáltal, hogy elkerülik a hosszabb útvonalakat és támogatják a tisztább technológiákat.
Emellett versenyképesebbé szeretnék tenni az európai légteret azzal, hogy nyílt és feltételek nélküli versenyeljárás segítségével választják ki a légiforgalmi és egyéb léginavigációs, például a kommunikációs és meteorológiai szolgáltatásokat.
– Az egységes európai égboltnak közvetlen utakat kell kialakítania A-ból B-be, figyelmen kívül kell hagyni a tagállamok szárazföldi határait, hogy az égbolton egyfajta „Schengen” alakuljon ki. Tehát az utasok számára ez rövidebb járatokat, kevesebb késést és természetesen kevesebb károsanyag-kibocsátást jelent – mondta az Európai Parlamentben Marian Jean-Marinescu képviselő (Európai Néppárt), a jelentés készítője.
Az egységes európai égbolt jelenlegi szabályai egyébként 2009-esek, tíz év kellett az ötlettől a megvalósításig. A Európai Bizottság 2013-ban javaslatot tett egy felülvizsgálatra, amelyet a Parlament 2014-ben fogadott el. Miután azonban a tagállamok nem tudtak megállapodásra jutni, a Bizottság azt javasolta, hogy 2020-ban az európai zöld megállapodással összhangban frissítsék a szabályokat. Néhány hete az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága ezt meg is tette, így most ismét a tagállamok együttműködésére van szükség.
