Már Brüsszelben is téma a magyar Pegasus-ügy, vagyis a lehallgatási botrány. A nyugat-európai sajtótermékek egymás után számoltak be a kormánykritikus újságírók, vállalkozók, közéleti szereplők lehallgatásáról, mint egy újabb olyan ügyről, ahol a magyar demokrácia sérül.
Vasárnap robbant ki a lehallgatási botrány, ami Magyarországot is érinti. A Direkt 36 cikke szerint ugyanis tényfeltáró újságírókat, kormánykritikus üzletembereket és politikusokat, ügyvédeket is megfigyelhettek. Többek esetében be is bizonyosodott, hogy feltörték a telefonjaikat.
A demokráciát érintő veszélyre hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ő azt mondta, hogy amennyiben beigazolódnak a sajtóban megfogalmazódott állítások, akkor az elfogadhatatlan. Von der Leyen szerint a sajtószabadság az Európai Unió egyik alapértéke és nem lehet újságírókkal szemben kémszoftvereket alkalmazni.
Mint kiderült, az Európai Bizottság szorosan figyelemmel követi a fejleményeket, de csak egy bizonyos határig. A nemzetbiztonság ugyanis tagállami hatáskör, ezzel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek nincs mozgásterük. Mindenesetre ez a fejlemény egyáltalán nem jön jól Magyarországnak akkor, amikor július 20-án ismertetni fogják az éves jogállamisági jelentést – minden tagállam, így természetesen Magyarország esetében is. Ezzel párhuzamosan továbbra is függőben van a Magyarországot megillető 2511 milliárd forintos helyreállítási alap ügye, mert az Európai Bizottság még mindig nem hagyta jóvá a magyar terveket. A háttérben a hírek szerint a magyar kormánnyal több területen folytatott viták állnak.
Brüsszelben járt hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter, aki magyar újságírók előtt beszélt a Pegasus-ügyről is. Bár hangsúlyozta, hogy nem ő az illetékes a lehallgatási, megfigyelési ügyekben. – A titkosszolgálatok működtetése szakmai feladat Magyarországon, amely teljes mértékben független a politikától és ezeket a döntéseket soha nem pártállás, vagy foglalkozás alapján, hanem az adott tevékenység alapján kell megítélnie. Hangsúlyozom: a belügyminisztérium alá tartozó szakértőknek – mondta Varga Judit, többször is megismételve, hogy abban az esetben lehet ilyen döntést hozni, hogyha az alkotmányos rend megdöntése, vagy külföldi hírszerző szolgálatok tevékenysége ezt megkövetelné.
Arra a kérdésre, hogy az újságírók, közéleti emberek jelentenek-e ilyen veszélyt, a miniszter megismételte, hogy ez nem foglalkozás vagy politikai állásfoglalás alapján dől el. Rámutatott, hogy az egész folyamat jogszabályokban jól körülírt módon zajlik, s mindezt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ellenőrzi, amely legalább félévente napirendjére tűzi a témát. Ugyanakkor ezt most éppen a Fidesz hiúsította meg. Miután a bizottság összehívását kezdeményezte a testület jobbikos elnöke, a kormánypárti képviselők jelezték, hogy nem vesznek részt rajta.
Varga Judit egyébként cáfolta azt, hogy a Le Monde című laptól azt kérte volna, a vele készített interjúból a lehallgatásokra vonatkozó kérdést és választ töröljék. Kijelentette, hogy a szöveget ezzel a résszel együtt hagyta jóvá, mint ahogy az később meg is jelent.
