Az Európai Bizottság hét uniós tagállam, köztük Magyarország esetében hosszabbítja meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpraállás finanszírozását segítő helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét – közölte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kedden az MTI beszámolója szerint.
A szóvivő kérdésre adott tájékoztatása szerint Lengyelország, Svédország, Málta, Románia, Finnország és Észtország kérte a nemzeti helyreállítási tervükről szóló tárgyalások meghosszabbítását további két hónappal. Utalt arra: az uniós bizottság már korábban megállapodásra jutott Varsóval a vonatkozó tárgyalások kéthónapos meghosszabbításáról.
Emlékeztetett arra: a Magyarország nemzeti helyreállítási tervéről tartott megbeszélések folytatódnak az Európai Bizottság és a magyar hatóságok tárgyalói között. A brüsszeli testület azt javasolta a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg. Hozzátette, a magyar illetékes fél válaszolt az uniós bizottság javaslatára, amely szerint „kész konstruktív módon együttműködni a még nyitott kérdések megoldása érdekében”.
Végezetül közölte: az Európai Bizottságnak azért van szüksége a határidő meghosszabbítására, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre minden szükséges információ megérkezésére és a testület értékelni tudja a szakmai elvárásoknak való megfelelést.
Valdis Dombrovskis gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos már hétfőn arról beszélt, hogy az Európai Bizottság azt fogja javasolni a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg.
Mint megírtuk, határozatot adott ki pénteken a kormány „a hazánknak járó európai uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekről”. Mint a Magyar Közlönyben megjelent, „a kormány megállapította, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a Kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti.” A kormány a határozatban több feltételt is megfogalmazott. Arianna Podesta szóvivő az Eurológus kérdésére azonban már korábban tagadta, hogy lenne ilyen összefüggés, és közölte, hogy a helyreállítási tervekkel kapcsolatos eljárás és a vitatott magyar szabályozással kapcsolatos vizsgálat két párhuzamos, de külön kezelt ügy.
Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos szintén az Eurologusnak mondta, hogy addig nem hagyják jóvá a tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.
Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és a digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió. Ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizálása, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizálása és a munkaerő átképzése.
Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően – kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg – két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.
