Sem a koronavírus, sem a görög–török határhelyzet nem volt napirenden 100 nappal ezelőtt, amikor az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság megkezdte működését, tavaly december 1-jén. A Bizottság elnöke most értékelte az első 100 napot, amelyet úgy foglalt össze, hogy „világos politikai víziót vázoltunk fel Európa elé, a digitális átállással, zöldmegállapodással”, s hozzátette, hogy arra is hangsúlyt fektettek, hogy szuverén és komoly világpolitikai tényező legyen az Európai Unió. Az elnök szerint sikerült lefektetni egy pozitív menetrendet a következő 30 évre.
„Az első 100 napunk története annak átmenetnek a kezeléséről szól, amellyel Európának meg kell birkóznia. Arról szól ez, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a foglalkoztatás és a növekedés szolgálatába állítsuk. A technológia előnyeinek kiaknázásáról és működtetéséről az emberek érdekében. És az EU geopolitikai befolyásának megerősítéséről is szólt ez az időszak” - foglalta össze az elnök.
Ursula von der Leyen sokat beszélt a Törökországgal kapcsolatos fejleményekről, azért is, mert hétfőn este a török elnök Brüsszelbe látogat. Von der Leyen szerint egy hosszabb párbeszéd kezdete lesz ez, de el kell indulni a megoldás felé. Az elnök emlékeztetett arra, hogy korábban valamennyi beszédében hangsúlyozta, hogy a migrációs kérdés hosszú távon velünk marad és fenntartható megoldás kell a kezeléséhez. Most azonban a migránsokkal nyomást akarnak gyakorolni Görögországon keresztül az egész EU-ra. Von der Leyen felhívta a figyelmet arra, hogy garantálni kell a határok védelmét, ugyanakkor a menedékkérők alapjogait is. „Európa határai nincsenek nyitva, nem voltak és nem lesznek” - szögezte le az elnök. Egy kérdésre válaszolva támogatandónak nevezte egy humanitárius folyosó kialakítását, amelynek révén a szíriai menekültek menedékkérelmet adhatnak be az EU-hoz. Megemlítette azt is, hogy szeretnék a görög szigeteken lévő, mintegy 5500 kísérő nélküli kiskorú minél nagyobb részét más tagállamokba helyezni, ennek érdekében várják a felajánlásokat. Már a francia, a német, a luxembourgi, a finn és a portugál kormány is jelezte, hogy hajlandóak egyedülálló gyermekeket befogadni. Az elnök megemlítette azt is, hogy az első száz napban a Bizottság illetékes biztosai minden tagállam képviselőivel tárgyaltak migrációs kérdésekről és ezek alapján húsvét után mutatják be az új migrációs paktumot.
