Idén jelentősen meghaladja a magyarországi infláció az uniós átlagot. Amíg a teljes közösségben 2022-ben 8,3 százalékkal tetőzik a pénzromlás mértéke, addig Magyarországon 11,8 százalékkal lesznek magasabbak az árak, mint egy évvel korábban – olvasható az Európai Bizottság friss jelentésében.
Jövőre már kedvezőbb adatokat jósolnak, az európai 4,6 százalékos inflációval szemben nálunk 7,6 százalékos lesz a pénzromlás mértéke.
Általános lesz a gazdasági növekedés lassulása is: uniós szinten idén 2,7 százalék, jövőre pedig 1,5 százalékkal bővül majd a gazdaság. Ebben a tekintetben jobban állunk, hiszen az idén várt növekedés 5,2 százalékos lesz, ami jövőre 2,1 százalékra lassul.
A jelentés szerint az ukrajnai háború által kiváltott geopolitikai bizonytalanságok visszafogják a növekedést. A konfliktus február 24-i kezdetét megelőzően közzétett tavaszi előrejelzésben felvetett negatív kockázatok közül sok megvalósult. Az orosz invázió továbbra is növeli koronavírus-járvány idején meglódult energiaárakat, ez pedig világszerte fokozza az inflációs nyomást, és rontja a háztartások vásárlóerejét.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos értékelése szerint az általános infláció júniusra rekordszintet ért el, mivel az energia- és élelmiszerárak folyamatosan növekedtek, az árnyomás pedig a szolgáltatásoknál és az áruknál is jelentkezett.
A gazdasági és az inflációs kockázatok nagymértékben függnek a háború alakulásától, és különösen annak az Európába irányuló gázellátásra gyakorolt hatásaitól. A gázárak további emelkedése még nagyobb mértékben növelheti az inflációt és visszafoghatja a növekedést. Nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy az EU-ban újra felerősödő koronavírus-járvány ismét zavarokat okoz a gazdaságban.
Az előrejelzés szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy az olaj- és egyéb nyersanyagárak közelmúltbeli csökkenő tendenciája folytatódik, ami a jelenleg vártnál gyorsabb inflációcsökkenést eredményezhet.
Az előrejelzés az első negyedévben gyorsan növekvő magyar gazdaság bővülési tempója visszaesik a következő negyedévekben, főként az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt.
„Ezt már jelzi az alacsonyabb befektetői és fogyasztói bizalom, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom áprilisi és májusi csökkenése” – olvasható a jelentésben.
.
A megállapítások szerint az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belföldi kereslet, a bérnövekedés, az emelkedő nyersanyagárak és a forint jelentős leértékelődése okozta.
A jelentés ugyanakkor nem számol a héten bejelentett kata-átalakítás, illetve a rezsicsökkentés részleges kivezetésének inflációnövelő hatásával. Megemlítik ugyanakkor, hogy noha a fogyasztói kereslet csökkenése várhatóan visszafogja a maginflációt, az üzemanyagárak felső korlátjának feloldása felfelé fogja hajtani a jövő évi inflációt. Azt is hozzáteszik, hogy a vállalatok várhatóan áthárítják a közelmúltban bejelentett közvetett adóemeléseket a fogyasztókra, ami ismét csak tovább hajtja az inflációt.
