Fagyállós kenyér és sínekre csalogatott medve

Majdnem egy napot szenvedett a Parajd határában november közepén elgázolt barna medve, míg a hatóságok léptek, és elaltatták, majd lelőtték az állatot. A rá következő hétfőn épp egy konferencia zajlott a Hargita Megyei Tanács szervezésében az ember és nagyvadak együttéléséről, amikor a Maros megyei Makfalvánál gázoltak el egy újabb példányt. Azóta még volt vagy hat eset.

Két hete a Kovászna megyei Bodok község polgármestere a Székelyhonnak arról beszélt, hogy idén a falu közigazgatási területén eddig tizenkét medvét gázoltak el a vonatok vagy az országúton a gépkocsik, és mivel a tetemeket az önkormányzatnak kell elszállítania hamvasztásra, ez súlyos anyagi terhet ró a településre. Nem csoda hát, hogy a hét közepén egy erdélyi ismerősöm a következőt írta ki a Facebook-oldalára, nem kevés iróniával: „Régebben a vadászok bevonásával végeztette a környezetvédelmi minisztérium a medvepopuláció szabályozását, de úgy tűnik, most a sofőrökre bízta ezt a feladatot.”

Nemcsak balesetekről érkezik hír, hanem halálos medvetámadásokról is. Maros megyében ősszel két embert is megölt a medve, és arra is volt példa, hogy egy frissen elhantolt sírt kapart ki, de a hírek szerint a holttestet végül nem bántotta. Egyébként az elgázolt medvék is nagyon veszélyesek tudnak lenni, a sérült és ijedt állat azonnal támad, ha emberrel találkozik, és arra is van példa, hogy a társa nem engedi közel az embereket.

A sok riasztó eset hallatán jogosan teszik fel sokan a kérdés Magyarországon, kell-e félniük, ha Erdélybe látogatnak. Nehéz erre megnyugtató választ adni, mert vannak települések, ahol már a helyiek is félnek utcára menni sötétedés után. Gazdák panaszkodnak, hogy a saját udvarukra sem mennek ki éjjel, annyira gyakori vendég lett náluk a hívatlan látogató. Szovátai barátaim azt mondják, este hat óra után alig járnak az utcán, és a Parajdon, éjszakai műszakban dolgozó sógornőm sem mer már gyalog elindulni a munkahelyére, este és reggel a férje viszi kocsival.

(...)

Az elszaporodott medveállománynak van-e köze az afrikai sertéspestis példa nélküli elterjedéséhez? Milyen, meglehetősen kegyetlen módszerekkel védekeznek a gazdák? Hogyan élte meg a parajdi gázolást a sofőr? A válaszokat keresse a Magyar Hang november 29-én megjelent 2019/48. számában!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/48. számban? Itt megnézheti!