Tizenhárom uniós kormány csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet a Benelux-államok terjesztettek elő az európaügyi miniszterek találkozóján és amely a melegeket a pedofilokkal összemosó magyar szabályozás ellen tiltakozik. A miniszteri tanácsban egyébként is téma Magyarország: a hetes cikk szerinti eljárás keretében tartanak meghallgatást, amely várhatóan az esti órákig is elhúzódik.
A dokumentumhoz először a németek és a franciák csatlakoztak, majd végül a következők írták alá: Belgium, Németország, Hollandia, Luxemburg, Svédország, Lettország, Litvánia, Spanyolország, Franciaország, Írország, Dánia, Észtország és Finnország. Feltehetően Portugália is aláírta volna, soros elnökségként azonban az íratlan szabályok szerint ilyen kezdeményezésben nem vesznek részt.
A nyilatkozatban a tagállamok elítélik az új jogszabályt, mint „az LMBTIQ-személyek szexuális irányultságon, nemi identitáson és kifejezésen alapuló megkülönböztetésének és megbélyegzésének kirívó formáját”. Hozzáteszik, hogy a jogszabály egyértelműen sérti az EU Alapjogi Chartájában rögzített véleménynyilvánítási szabadságot is. Éppen ezért azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy a szerződések őreként lépjen fel az uniós jog védelme érdekében, és ha kell, akár az Európai Bíróságig is vigye el az ügyet. „Kollektív felelősségünk megvédeni az összes uniós polgár jogait, ezért kötelességünk szólalni és reagálni, ha ezeket a jogokat és értékeket aláássák. Amikor mélyen meg vagyunk győződve erről győződve, kötelességünk elmondani partnereinknek, hogy rossz útra léptek – jelentette ki Sophie Wilmés belga külügyminiszter..
A tanácskozáson egyébként Szijjártó Péter külügy- és Varga Judit igazságügyi miniszter is ott van, a közösségi médiában felváltva fejtik ki álláspontjukat, mely szerint Magyarországot lejárató álhíreket terjeszt a „liberális mainstream” egy olyan témában, amiben nem rendelkeznek kellő információval, mert szerintük a megszólalók 99 százaléka el sem olvasta a törvényt. Azt is folyamatosan hangsúlyozzák, hogy mindenkinek joga van eldöntenie, hogyan akar élni. „Úgy gondoljuk, hogy ez magában foglalja azoknak az európai polgároknak a jogát, akik továbbra is a férfi és a nő hagyományos szexuális szerepei mentén gondolkodnak. Függetlenül attól, hogy ők a többséget jelentik, vagy sem” – írta például Varga Judit. Igaz, ezt senki sem vonta kétségbe...
A hetes cikk szerinti meghallgatás során a magyar kormány azt szerette volna elérni, hogy csak azok a témák kerüljenek szóba, amelyekről a 2018-as Sargenti-jelentés szól. A tagállamok jó részének azonban éppen az a problémája, hogy a jelentés elfogadása óta számos olyan dolog történt Magyarországon, amelyek aggodalomra adnak okot és ezekről a minisztereknek beszélniük kell. Többen úgy vélik, hogy ezt a helyzetet egy újabb hetes cikk szerinti eljárással lehetne a legegyszerűbben feloldani.
A tagállamoknak arról kellene dönteniük, hogy megfogalmaznak-e ajánlásokat, amelyek esetleges be nem tartása már konkrét szankciókat, például a szavazati jog felfüggesztését vonhatja maga után. Az ajánlásokhoz a kormányok négyötödös támogatására van szükség, a szankciókhoz pedig egyhangúságra. Lengyelország korábban már jelezte, semmiképpen sem fog a magyar kormánnyal szemben állást foglalni. Ugyanezt mondja Magyarország is, hiszen a lengyelek ellen is folyik – az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt – hetes cikk szerinti eljárás.
