Minden bizonnyal Olaf Scholz lesz Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) kancellárjelöltje a jövő év eleji előrehozott választáson, miután kormánya védelmi minisztere, Boris Pistorius (SPD) csütörtökön közölte: nem kíván kancellárjelölt lenni.
Boris Pistorius (SPD), Németország legnépszerűbb politikusa nem lesz kancellárjelölt a jövő év elejére tervezett előrehozott választáson. Ezt Pistorius – védelmi miniszter Olaf Scholz kancellár megbukott kormányában – maga jelentette be egy csütörtöki videóüzenetben. Ezt azt követően ismertette, hogy azt a döntését, hogy nem vállal kancellárjelöltséget, közölte a párt- és frakcióvezetéssel is. Ezzel valójában egy napok óta tartó, igencsak élénk belső vitát zárt le.
Egy esetleges Scholz–Pistorius csere ugyanis már a kormány bukása előtt is terítéken szerepelt, elsősorban Scholz népszerűtlensége és Pistorius kedveltsége okán. Utóbbi ráadásul a maga területén óvatos mozgásokat is végzett – a haderőreformot illető terveiről korábban írtunk is –, amelyekből a párton belül többek az egyéni ambíciói éledését vélték felfedezni. Ráadásul amikor az előző napokban a minisztert a témában kérdezték, nem adott egyértelmű választ. Ezen kívül a szociáldemokraták a Zöldekkel és a liberális FDP-vel alkotott koalíciójának november eleji felbomlása után sem tették világossá, hogy Scholz lesz a kancellárjelöltjük, ami csak fokozta a találgatásokat.
A Der Spiegel hetilap a minap arról írt, hogy a pártvezetés sem tűnik egységesnek a kérdésben, noha nyilvánosan mindig kiálltak Scholz mellett. A tagság körében Scholz népszerűtlen, akadnak, akik nem is szívesen kampányolnának neki. Az a vélekedés alakult ki, hogy túlságosan ráégett a koalíció kudarca, ellenben Boris Pistorius védelmi miniszterrel, aki népszerűbb körükben és a választók közt is. Arra kevés esély mutatkozott, hogy a pártvezetés szorítaná ki Scholzot, és arról sem voltak meggyőződve, hogy Pistorius egyértelműen jobb jelölt lenne, ráadásul, ha a védelmi miniszter lett volna a kancellárjelölt, akkor el kellett volna határolódnia Scholztól, ami kényelmetlen helyzetet idézett volna elő.
Olaf Scholz kedden, a ZDF közszolgálati televíziónak adott interjúban tette egyértelművé az igényét. A kancellárjelöltségre vonatkozó kérdésre ugyanis azt válaszolta: „egyértelműen érzem a támogatást, nem érzem magam egyedül”. Ezt követően, csütörtökön érkezett Boris Pistorius bejelentése – utalva a bizonytalan helyzet lezárásának szükségességére is –, és tette világossá, hogy nem áll Olaf Scholz útjába. Ezzel nyíltan állást foglalt Olaf Scholz jelölése mellett.
– Erős kancellár és a megfelelő jelölt – jelentette ki.
A kelet-német frusztáció repíti az AfD-t
Prőhle Gergely volt nagykövet az AfD karanténban tartását a német politika tévedésének tartja.
Saskia Esken, az SPD társelnöke Pistorius döntését úgy kommentálta, hogy utóbbi szuverén döntést hozott és elhatározása a szolidaritás jele mind a párt, mind Olaf Scholz felé. Scholz hétfőn válhat hivatalosan is az SPD kancellárjelöltjévé.
A döntés annak fényében is érdekes, hogy a ARD német közszolgálati társaság felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka jó kancellárjelöltnek tartja Pistoriust, ezzel szemben Scholzot csak a 20 százaléka tartja annak. Az SPD-szavazók között is Pistorius a kedveltebb. Érdekesség, hogy ha most vasárnap tartanák a választást, akkor a szociáldemokrata párt csupán a szavazatok 14 százalékára számíthatna. Az előrehozott választás toronymagas esélyese a konzervatív CDU/CSU pártszövetség, amelynek kancellárjelöltje Friedrich Merz lesz. Az SPD-nél az AfD-t is népszerűbbnek mérik jelenleg. Az előrehozott választást 2025 februárjában tarthatják Németországban, amelynek lehetőségét az idén decemberre tervezett, Scholz-kabinettel szembeni bizalmatlansági szavazás nyitja meg.
