Fifikával avattak magyar szobrot Kolozsváron

Fifikával avattak magyar szobrot Kolozsváron

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mátyás király monumentális főtéri emlékműve mellett nem sok a magyar vonatkozású szobor Kolozsváron. A  rendszerváltás után eddig mindössze kétszer fordult elő, hogy magyarok avathattak magyar személyiségről alkotást a kincses városban, ezt mindannyiszor egyházi területen sikerült megvalósítani. A Szent Mihály templom bejárata mellett van Márton Áron katolikus püspök szobra, ezt tíz éve avatták fel; a hat esztendővel ezelőtti avatás óta pedig az alsóvárosi református templom udvarán Bethlen Gáborral találkozhatunk.

Szombaton, a tizedik Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként egy újabb köztéri alkotással gazdagodott a közösség: Dávid Ferenc egyházalapító unitárius püspök egész alakos szobrával. Ide is kellett a fifika: Gergely Zoltán szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren állították fel, amelyet az unitárius egyház telkéből kicsípve adtak át a köznek azzal, hogy nyolc méterrel bennebb költöztették a kaput. Szimbolikus tér keletkezett templom és iskola között, egy forgalmas buszmegálló közvetlen közelében - komoly vizsgája lesz a kolozsvári többségi társadalomank, hogy mondjuk éjszakai buszra várva békén hagyják-e a magyar vonatkozású alkotást. 

Dávid Ferenc egyébként jelentős személyisége a magyar alapítású egyháznak. Bár nem tudjuk a pontos évszámot, vélhetően 1520-körül született Kolozsváron, és a dévai várbörtönben halt meg, ahova a hite miatt került. Fontos szerepe volt abban, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. 1568 januárjában tartották Tordán azt a híres országgyűlést, ahol Európában elsőként határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására: “Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”

Amikor példát mutattunk Európának | Magyar Hang

Tavaly január 13-át a vallásszabadság napjának nyilvánította a parlament annak alkalmából, hogy 450 esztendeje a tordai országgyűlés Európában elsőként törvénybe foglalta a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Az egyetlen magyar alapítású történelmi egyháznak, az unitáriusnak különösen fontos az évforduló, ugyanis az 1568-as vízkereszti országgyűlés zárónapját tekinti alapítása dátumának.

Mivel a püspökről nem maradt fent semmilyen képi ábrázolás, a róla készült leghíresebb festményen (Körösfői-Kriesch Aladár „Az 1568-i tordai országgyűlés” című monumentális alkotásán) a lelkészt Liszt Ferencről mintázták, és ez az arckép került be a közösség emlékezetébe. Az alkotó, Gergely Zoltán ezért a szoboravatás alkalmából tartott hálaadó istentisztelet után a templomban arról beszélt, alkotása nem Dávid Ferencet ábrázolja, hanem azt, amit 2019-ben szellemiségéről, életútjáról és a ránk hagyott eszmei örökségéről gondolunk.

Rácz Norbert Zsolt kolozsvári belvárosi lelkész prédikációjában megemlítette: az unitárius egyházban 150 évvel ezelőtt fogalmazódott meg a kolozsvári szoborállítás szándéka, és e másfél évszázad alatt ez sokszor tűnhetett "kacagnivaló viccnek". Viszont mindig voltak, akik hittek benne, és ez meghozta az eredményt.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bródy Jánossal, Orosz Annával, Tóth Gabival, Kemenesi Gáborral és Szakonyi Károllyal. Uradalom állami pénzből a Nyírségben. A Burkáéktól visszakövetelt pénz nyomában. Keresse a friss Magyar Hangot,  Bűvös Szakács-melléklettel!

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Pogátsa Árnyékot vet, de még így se, még vele se találjuk a hazai középosztályt