Az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonások újra felélesztették a vitát Finnországban, hogy csatlakozzanak-e a NATO-hoz, dacolva Moszkva követeléseivel az észak-atlanti szövetség európai terjeszkedésének leállítását illetően – írja a Financial Times híradása alapján a Portfolio.
Mind a finn államfő, Sauli Niinisto, mind a miniszterelnök, Sanna Marin aláhúzta újévi beszédében, hogy országuk fenntartja a lehetőséget a NATO-hoz való csatlakozásra. A kormányfő megjegyezte, minden országnak joga van saját biztonságpolitikájának meghatározásához.
Az orosz külügyminisztérium ezzel szemben a múlt héten úgy nyilatkozott, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása komoly katonai és politikai következményekkel járna, és megfelelő választ igényel orosz oldalról.
Finnország és Svédország katonailag semleges országok, de egyre erőteljesebb az együttműködésük az észak-atlanti szövetséggel, ahogy kétoldalú kapcsolataik is olyan NATO-tagországokkal, mint Norvégia, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok.
A Financial Times szerint nem valószínű, hogy Finnország záros határidőn belül beadná tagfelvételi kérelmét a NATO-ba, de az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonások újra felélesztették a vitát az országban. Utoljára akkor került élénken a finn közbeszédbe a NATO-csatlakozás kérdése, amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krímet.
