Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin továbbra sem igen próbálja megkedveltetni magát Európával. Legutóbb talán a Navalnij-párti tüntetések erőszakos leverésekor volt olyan jelentős a feszültség, mint most április közepén. Részben ugyancsak Alekszej Navalnij miatt, akit időközben letartóztattak, éhségsztrájkja és a fogva tartás körülményei miatt pedig egészsége folyamatosan romlik. Olyannyira, hogy a hétvégén már attól tartottak: nem éri meg a hétfőt sem. Úgy tűnik, a legrosszabb egyelőre nem történt meg, de továbbra sem megnyugtató a helyzet. Ráadásul egy sor más téma is borzolja a kedélyeket.
Alekszej állapotában ez napok kérdése, riasztott hétvégi Facebook-posztjában Kira Jarmis (Kira Yarmysh), Navalnij szóvivője. Szerinte Putyin gyakorlatilag ugyanazt csinálja, mint korábban, csak most jóval inkább képes ügyelni a látszatra. A novicsokos mérgezés után engedték a külföldi kezelést, mert nem jött volna túl jól Navalnij halálának közvetítése a médiában. Jarmis szerint most valójában ugyanez történik, csak lassabban, és nehezebb is hozzáférni az ellenzéki politikushoz. Emiatt pedig úgy tűnhet a kívülállóknak, hogy nem történik semmi.
A kívülállók azért reagálnak, petícióban követelik, hogy Navalnij jusson a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ezt több Nobel-díjas író, Louise Hlück és Szvetlana Alekszijevics is aláírták, de mellettük olyanok is, mint J. K. Rowling írónő vagy Benedict Cumberbatch színész.
Oroszországba való visszatérése után tartóztatták le Navalnijt, aki nemrég egyébként újra felhívta a figyelmet a Putyinék által tagadott titkos palota létezésére. Hatalmas tömegtüntetések is voltak a politikus mellett, de hiába, a börtönben egyre rosszabb körülmények között kellett élnie, emiatt pedig húsz napja éhségsztrájkba is kezdett. Így próbál tiltakozni az ellen, hogy nem nyújtanak számára rendes orvosi kezelést, és a gyógyszereket is megtagadják tőle, miközben a szervezetében lévő kálium miatt bármikor leállhat a szíve.
Az orosz kormánypárti Izvesztyija egyébként nemrég azt állította, hogy Navalnijt átszállították egy orvosi részlegre. A politikus a követői szerint viszont továbbra sem részesül megfelelő ellátásban. Jelenleg nagy valószínűséggel abban a pokrovi börtönben tartózkodik, amit ő csak „barátságos koncentrációs táborként” írt le.
Eközben Putyinék több más fronton is mozgolódnak. Ahogy azt már megszokhattuk, az ukrán határhoz ismét jelentős erőket összpontosítottak. Kijev múlt héten közölte, hogy Oroszország negyvenezer katonát vont össze a kelet-ukrajnai határok mentén, további negyvenezret pedig a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigeten. Dmitrij Peszkov kormányszóvivő pedig azzal riogatott, hogy Ukrajnában fellángolhat a polgárháború. A politikus az ukrán vezetést vádolta erőszakos megoldásokkal, azt állítva, hogy Oroszország sosem volt része a konfliktusnak, viszont nem közömbös számukra a délnyugaton élő oroszok sorsa.
Oroszország londoni nagykövete, Andrej Kelin egyébként vasárnap arról beszélt a BBC műsorában: az orosz hatóságok nem hagyják, hogy Navalnij meghaljon a börtönben, továbbá szerinte nincs háborús helyzet az orosz-ukrán határon. Mint mondta, csupán hadgyakorlatokról van szó, amik nem tartanak örökké. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterre, illetve Peszkovra hivatkozva Kelin azt állította, Oroszországnak semmiféle agressziós szándéka sincs, Moszkva pedig elkötelezett a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodás betartására.
Moszkva viszont most nemcsak az ukránoknál, hanem a cseheknél is kihúzta a gyufát, sejthetően szó szerint. Úgy sejtik ugyanis, Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokban. Ez pedig hatással lehet a Roszatom esélyeire a dukovany atomerőmű új blokkjaira kiírandó meghívásos pályázatnál. Nagy az esély rá, hogy amennyiben az oroszokkal szembeni gyanú megerősödik, úgy ebből a pályázatból kihagyják őket. A cseh jobboldali ellenzék egyértelműen emellett foglalt állást.
Prága eközben kiutasított 18 orosz diplomatát, a csehek szerint ők az orosz titkosszolgálatnak dolgoztak, és szerepük lehetett a dél-morvaországi lőszerraktárban történt, 2014 októberi és decemberi robbanásokban. Az ott tárolt lőszerek egy részét ugyanis az ukrajnai és szíriai konfliktus résztvevőinek szállították volna.
Orbán Viktor is lépéskényszerbe kerülhet, miután a hírek szerint már el is kezdték sorozni a kárpátaljai magyar fiatalokat arra az esetre, ha konfliktusra kerülne sor az oroszokkal. A Political Capital külpolitikai elemzője, Istrate Dominik a Spirit FM-en beszélt arról: továbbra sem tudni, mi Oroszország célja a rendkívüli katonai mozgósítással. Istrate jogosnak látja azokat az ukrán aggodalmakat, hogy egy fegyveres konfliktus előkészítése zajlik. Moszkva ugyanis hivatalosan 900 ezer katonával rendelkezik, a térségbe irányított 90-100 ezres haderő pedig ennek a tíz százalékát teszi ki.
A külpolitikai elemző szerint egyébként az oroszok nem feltétlenül akarnak kirobbantani egy háborús konfliktust, külpolitikájuk eszköztárában viszont mindig is jelentős helyet foglalt el a háborús fenyegetés. Ami viszont eszkalálódhat annyira, hogy valóban kirobbanjon egy ismét hosszú időre elhúzódó háború.