Az amerikai Gallup közvélemény-kutató húsvét előtt közzétett mérése egy eléggé szokatlan adattal szembesítette a helyi társadalmat: a cég mérésének kezdete, vagyis közel nyolcvan év óta most először csökkent ötven százalék alá azok aránya, akik valamely helyi egyházközség aktív tagjainak mondják magukat, magyarán rendszeresen járnak templomba. 2020-ban az amerikai 53 százaléka vallotta azt, hogy egyetlen helyi templomhoz, zsinagógához vagy mecsethez sem tartozik. 1999-ben még tízből hét ember valamely helyi gyülekezet aktív tagja volt.
A Gallup először 1937-ben kérdezett rá erre az amerikaiaknál, és akkor a lakosság 73 százaléka volt tagja valamely helyi egyházi közösségnek. Ez a szám évtizedekig alig változott, aztán az elmúlt húsz évben radikális csökkentésnek indul: a legutóbbi mérésnél, 2018-ban már ötven százalék volt.
Eközben egyre több amerikai vallja magáról azt, hogy nem tagja egyetlen vallási közösségnek sem (magyarán nem hisz istenben, nem volt megkeresztelve): 1998-ban még alig nyolc százalék volt az arányuk a teljes társadalmon belül, de most már 21 százalék gondolkodik hasonlóan.
A helyi egyházközséghez való tartozás szorosan összefügg az életkorral: az 1946 előtt született amerikaiak kétharmada tagja valamely közösségnek, az úgynevezett baby boomer korosztály már csak 58 százalékban templomba járó. Az X generáció, vagyis a hatvanas és a nyolcvanas évek között születettek között már fele-fele az arány, hogy aztán a milleniumi, vagyis a nyolcvanas évek után születettek fiatal felnőttek közül már csak nagyjából minden harmadik jár templomba. A Gallup szerint azonban a generációváltás nem ad teljes magyarázatot a jelenségre, mert az idősek között is kétszámjegyű, tehát tíz százalékot is meghaladó azok száma, akik az elmúlt húsz évben koptak ki a templompadokból.
A valamely felekezethez tartozókon belül jelentős különbségek vannak: a katolikusok 1998 óta kétszer annyi tagot veszítettek el a helyi templomhoz tartozó közösségekből (18 százaléknyit), mint a protestánsok (9 százalék). Amikor a politikai preferenciák szerint vizsgálták a kérdést, kiderült, hogy a republikánusoknál kisebb a csökkenés, mint a demokratáknál. A házasságban élő felnőttek, a főiskolát végzettek, a nem latin-amerikai származású feketék között is jóval kevesebb azok aránya, akik nem tartoznak sehova.
A közvéleménykutató levonja a következtetést: az Egyesült Államok továbbra is egy vallásos nemzet (tízből hét ember mondja magát valamely felekezethez tartozónak), de az emberek többsége már nem tevékeny tagja a helyi vallási közösségeknek. Ugyan lehetséges, hogy a 2020-as mérésre hatással volt a koronavírus-járvány, azonban a tendencia egyértelmű, és a következő évtizedekben nem várható fordulat.
Mivel az egyházak erőssége a tagságtól függ, hiszen adományokból és a hívek támogatásából élnek, az egyházi vezetők komoly kihívás elé néznek: új tagokat kell toborozniuk. Ha ez nem sikerül, folytatódik a jelenség, hogy évente több ezer helyi templom zár be az Államokban.
