Ömlenek a panaszok azokból a bevándorlókból, akiket márciusi leszboszi utunk alkalmával ismertünk meg, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy döntött, megnyitja a migránsok előtt a határokat Görögország felé. Elkeseredettségük egyik oka, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor a görög hatóságok úgy döntöttek, korlátozzák a migránsok mozgását, ami Európa legnagyobb táborában, a leszboszi Moria befogadóközpontban nem jelentett mást, mint hogy 17 ezer emberre rázárták a kapukat. Mindennek eredményeként hatalmas tumultus alakult ki a táborban, ahol a zuhanyra, a vécére vagy az ebédre olykor órákat kell várni.
Ilyen körülmények között persze lehetetlen betartani az előírt másfél méteres távolságtartást. De az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy míg korábban a tábor mellett több bódéban is vásárolhattak maguknak ételt az ott ragadtak, ma már csak egyetlen bolt áll rendelkezésükre. Emiatt a táborban mindennaposak a konfliktusok, nemrég egy huszonéves nő halt meg egy összecsapásban.
A Magyar Hangnak amiatt is panaszkodnak a bevándorlók, hogy az elmúlt időszakban semmit nem haladt előre menedékkérelmi ügyük, ami részben annak tudható be, hogy a török lépés után Görögország egy időre felfüggesztette a menedékkérelmek befogadását és elbírálását. Bár ezt az intézkedést nemrég feloldották, a lapunknak nyilatkozók úgy tudják, a hatóságok minden kérelmet visszautasítottak.
Ráadásul a migránsok mozgásának korlátozását június 7-éig meghosszabbították, ami újabb elégedetlenséget szült – annál is inkább, mert a Moria táborban mindenki tisztában van azzal, hogy a görög állampolgárok már szabadon mozoghatnak, sőt hamarosan a turisták előtt is újra megnyitják az országot.
Habár a görög hatóságok szerint márciusban és áprilisban csak nagyon kevés migráns jutott be az országba, a koronavírus-járvány visszaszorulásával most egyre többen vágnak neki a görög–török határnak. Leszbosz szigetére az elmúlt hetekben több gumicsónak is érkezett török oldalról, amelyek utasait azóta is elkülönítve tartják, attól félve, hogy beviszik oda a fertőzést.
Az északkeleti országrészen – ahol február végén és márciusban súlyos összecsapások voltak a törökországi Edirne felől érkező migránsok és a görög rendőrség között a Kasztaniesz határátkelőnél – egyelőre nem indult be az áradat, ennek ellenére a görögök megkezdték a felkészülést az újabb rohamra. Az elmúlt hetekben több száz rendőrt vezényeltek erre a határszakaszra, azt a feladatot kapták, hogy 28–30 kilométer hosszan húzzanak fel kerítést azokon a részeken, amelyek eddig nehezen voltak védhetők. Ankara ezt természetesen rossz szemmel nézi, így a görög híradások szerint a török katonák megpróbálták elriasztani görög kollégáikat attól, hogy a határ mentén felmérjék a területet a görög kerítés meghosszabbításához. És bár a helyiek szerint a török katonák még a görög államterületre is átléptek, a török hatóságok tagadták, hogy ilyen történt volna. Hogy mi igaz ebből, az végül nem derült ki, mindenesetre Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter a török fegyveres erők gyanús mozgásáról számolt be.
A török határvédelemmel szembeni kritikák egyébként egyáltalán nem számítanak újdonságnak, ugyanis a Frontex – amely az Európai Unió külső határainak védelméért felelős – május elején azzal vádolta a török fegyveres erőket, hogy éles lőszerrel lőttek a határ túloldalán dolgozó görög és német rendőrök irányába. Habár az incidens során senki nem sérült meg, az eset világosan rámutatott, hogy a koronavírus-járvány ellenére továbbra is rendkívül feszült a viszony Görög- és Törökország között.
Mindezek után korántsem meglepő, hogy a szakértők arra számítanak, a járvány törökországi mérséklődése után tömegesen kelhetnek útra a bevándorlók – különösen akkor, ha Ankara még bátorítja is őket erre, hogy így gyakoroljon nyomást az Európai Unióra.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/23. számában jelent meg június 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/23. számban? Itt megnézheti!
