Franciaország washingtoni nagykövete a jövő héten ismét elfoglalja állomáshelyét - jelentette be szerdán a francia elnöki hivatal, miután Emmanuel Macron államfő telefonon tárgyalt amerikai kollégájával, Joe Bidennel az úgynevezett tengeralattjáró-ügyről.
Párizs a múlt héten hívta vissza washingtoni és canberrai nagykövetét, mert az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia - Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül - biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el.
Az Elysée-palota közleménye szerint a két ország vezetője egyetértett abban, hogy "a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna" a jelenlegi válság. "A Franciaország és európai partnerei számára stratégiai fontosságú kérdések területén a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna ez a helyzet. Biden elnök jelezte, hogy tartósan elkötelezett a kérdésben" - olvasható a közleményben. A francia és az amerikai elnök, akik "október végén találkoznak személyesen Európában, úgy döntöttek, hogy a bizalom szavatolását szolgáló feltételek megteremtéséhez mélyreható konzultációs folyamatot indítanak el és konkrét intézkedéseket javasolnak a közös célok eléréséhez".
A telefonmegbeszélést követően a francia elnök úgy döntött, hogy Philippe Etienne washingtoni nagykövet a jövő héten visszatér állomáshelyére. Joe Biden a francia közlés szerint megerősítette, hogy "erősebb és ütőképesebb európai védelemre van szükség" a transzatlanti biztonság és a NATO szerepének erősítéséhez. Az Egyesült Államok azt is megerősítette, hogy "Franciaország és az Európai Unió elkötelezettsége az indiai-csendes-óceáni térségben stratégiai jelentőségű" - írta a francia elnöki hivatal.
A biztonsági partnerség (AUKUS) bejelentése - amelynek keretében Washington és London segít Canberrának atommeghajtású támadó tengeralattjárók beszerzésében - elsősorban azért váltotta ki Franciaország felháborodását, mert a francia diplomácia közlése szerint nem történt előzetes egyeztetés. Párizs 2016-ban kötött szerződést Ausztráliával több mintegy 50 milliárd ausztrál dollár (majdnem 11 ezer milliárd forint) értékben tizenkét hagyományos meghajtású tengeralattjáró vásárlásáról, amelyet most felmondott. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint Ausztrália "hátba döfte", az Egyesült Államok pedig "elárulta" Párizst.
(MTI)
