Szombaton terjedelmes cikket közölt a román G4media arról, hogy a közelmúltban hogyan avatkoztak bele a titkosszolgálatok – különösen az orosz SVR – a román politikába és azon belül az elnökválasztásba. A cikket egy francia portál, a Mediapart nyomozása alapján írták.
Hirdetés
A román titkosszolgálat (SRI) Oroszországot azonosította a 2024. novemberi elnökválasztások során a román választási infrastruktúra ellen elkövetett kifinomult kibertámadások felelőseként. Ezek során több mint 85 000 támadás indult 33 különböző országból – derül ki a Mediapart portál szombaton közzétett, újságírói nyomozáson alapuló cikkéből. A francia lap szerint a támadást az SVR, Oroszország külföldi titkosszolgálata koordinálta, amelyet Szergej Nariskin, Vlagyimir Putyin egyik közeli munkatársa vezet. Oroszország műveleti célja az volt, hogy az általuk támogatott jelöltet bejuttassa a román elnökválasztás második fordulójába (amit Călin Georgescu révén sikerült elérni), és megszerezze a parlament harmadát. Utóbbiban is sikerrel jártak: a három szélsőséges párt, az AUR, az SOS és a POT a tavalyi választáson a parlamenti mandátumok több mint 30%-át szerezte meg.
Az orosz beavatkozási műveletet már 2023-ban megtervezték, és a célja egy szuverenista jelölt támogatása volt, aki később megakadályozhatta volna Románia Ukrajnának nyújtott segítségét. Miután azonban az Alkotmánybíróság törölte a választásokat, Oroszország dezinformációs kampányt szervezett, amelyben a döntést „államcsínynek” állította be azzal a céllal, hogy aláássa a polgárok bizalmát a demokratikus folyamatokban – ezt a taktikát más európai országokban is alkalmazták. Egyébként először fordult elő, hogy egy európai uniós tagállam külföldi beavatkozás miatt törölte az elnökválasztást – Románia polgárai vasárnap, május 4-én, vasárnap ismét az urnákhoz járulnak, elölről kezdve a kétfordulós folyamatot.
A Mediapart arról ír, hogy a Romániai elleni kibertámadás egyikét az APT29 csoport követte el: azonosították a „Cozy Bear” és a „The Dukes” álnéven ismert felhasználókat, akik tagjai az orosz külföldi hírszerző szolgálat, az SVR hackercsoportjának. Az APT29 egyik ismert akciója volt, amikor a 2016-os amerikai elnökválasztás során feltörték a Demokrata Nemzeti Bizottság szervereit.
Az SRI szerint Oroszország eredetileg azt tervezte, hogy táplálja az országban az elégedetlenséget, ügyelve arra, hogy közben ne terjesszen túl nyíltan oroszbarát elemeket. Inkább olyan belső problémákat akart felnagyítani, mint a korrupció, az infláció vagy az ukrajnai háború negatív hatásai az országban. A Kreml eredetileg a szélsőjobboldali európai parlamenti képviselőt, Diana Iovanovici Șoșoacă-t akarta befuttatni, ám a román alkotmánybíróság 2024. október 6-án nyilvános indoklás nélkül kizárta őt. Ez komoly vitát okozott Romániában, egyesek állami összeesküvést emlegettek annak érdekében, hogy eltávolítsák a közvélemény-kutatásokban előretörő politikust. (Az alkotmánybíróság egyébként ismét megtiltotta neki a jelöltséget, vádat emelve ellene a „demokrácia értékeivel” ellentétes kijelentései miatt, arra hivatkozva, hogy a politikus veszélyt jelent Románia európai uniós és NATO-tagságára.)
Mindenesetre 2024 októberének elején a Kremlnek új favoritot kellett találnia, aki győzelme esetén hajlandó lenne végrehajtani a kívánt programot: az Ukrajnának nyújtott segélyek megszüntetését. A SRI szerint Moszkva ekkor Călin Georgescu felé fordult. Ez a 62 éves volt tisztviselő az utolsó pillanatban jelentette be jelöltségét, nem mutatott be kampányköltségvetést és nem szervezett gyűléseket. Nem is volt rá szüksége – óriási meglepetésre az első fordulót több mint 2,1 millió szavazatot szerezve nyerte meg. Közel 23 százalékot kapott, miközben alig négy héttel korábban a közvélemény-kutatások még kevesebb mint 1%-os támogatottságot jósoltak neki. Mint kiderült, több mint 130 influenszert toboroztak (nekik összesen 8 millió követőjük van), akiknek a feladata az volt, hogy olyan videókat terjesszenek, amelyek a választókat a szavazásra buzdították, anélkül, hogy megemlítették volna egy jelölt nevét. Videóüzeneteikben leírták, milyen tulajdonságokat várnak el egy „ideális jelölttől”, és előre megadott hashtageket osztottak meg. Miután videóik élesedtek, koordinált fiókokból álló hálózatok árasztották el a komment szekciót Călin Georgescu támogatására szóló üzenetekkel, akit az „ideális jelölt” tulajdonságaival ruháztak fel. A burkolt kampány a TikTokon zajlott: két hét alatt háromszorosára nőtt a fiókja követőinek és a megtekintéseinek száma. A jelölthöz kapcsolódó hashtagek is villámgyorsan népszerűvé váltak, például a #CalinGeorgescu, amely hét nap alatt több mint 73 millió megtekintést kapott. Bár a kínai közösségi hálózat nagyon népszerű Romániában (a lakosság közel fele használja), ez „csak” 9 millió embert jelent. A manőver közel 25 000 TikTok-fiók összehangolt működésén alapult, amelyek két héttel az első forduló előtt különösen aktívvá váltak. A román titkosszolgálatok szerint ezek a fiókok egyedi IP-címeket használtak a platformhoz való csatlakozáshoz, így nem lehetett őket ugyanahhoz a hálózathoz kapcsolni. A román kormány által nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül továbbá, hogy több Discord-csatorna és Telegram-csoport is létezett (amelyek közül néhány már 2022 szeptemberében készen állt), amelyek pontos utasításokat adtak a közönségnek a megosztandó tartalmakról, valamint irányelveket a TikTok algoritmusának manipulálásáról anélkül, hogy a moderáló eszközök észrevennék őket.
Ez hozzájárult ahhoz, hogy a jelölttel kapcsolatos tartalmak felkerüljenek a TikTok ajánló algoritmusába, így a politikus neve a világ 9. legnépszerűbb trendjévé vált. Ez egy „tömeges politikai gerillakampány” volt, de közben óriási rombolást is végzett: aláásta a választók bizalmát a választási folyamatok megbízhatóságában. Ez a veszély a francia lap szerint nem csak Romániát fenyegeti. Az elmúlt hónapokban erőszakos, az orosz elnöki adminisztráció által irányított beavatkozási műveleteket észleltek különböző európai országokban, ahol választások zajlottak. Franciaország is célpont – írja a Mediapart.
