„Izrael a barátunk, a szövetségesünk és jelenleg éppen egy terrorszervezet lövi őket rakétákkal. Természetesen, hogy ilyenkor mellettük állunk. Végig egyeztettünk a kollégákon keresztül az izraeliekkel ebben a kérdésben. És miután blokkoltuk ennek a határozatnak a kiadását, az izraeli fél ezt meg is köszönte nekünk” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Mint megírtuk, nagy felháborodást okozott Európa-szerte, hogy az EU Magyarország vétója miatt nem tudott egységes nyilatkozatot kiadni. Külügyi kérdésekben ugyanis csak egyhangúan lehet döntést hozni, a magyar kormány azonban – egyedüliként – ezt megakadályozta. Szijjártó ezt azzal magyarázta, hogy „maga a kontextus” is elfogadhatatlan volt a kormány számára, mert Izraelt egy terrorszervezet bombázta, és ebben a helyzetben pedig Izraelnek joga van az önvédelemhez. Igen ám, csakhogy a tervezett nyilatkozat éppen ezeket tartalmazta – emiatt is fogadta a magyar döntést értetlenül például Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Az állásfoglalás kitért volna Izrael önvédelemhez való jogára, felszólított volna a harcok azonnali befejezésére és a békés rendezésre. Ugyanakkor azt is rögzítette volna, hogy a válaszcsapásoknak minden esetben arányosaknak és a nemzetközi joggal összhangban lévőknek kell lenniük.
Szijjártó egyébként a külgazdasági és külügyminiszterek kereskedelmi ügyekkel foglalkozó formációjának ülésén vett részt. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az EU téli álmot alszik, miközben a keleti gazdaság soha nem látott mértékben nő. Azt is hozzátette, hogy azonnal intézményes kapcsolatokat kell kiépíteni a távol-keleti szabadkereskedelmi övezettel, szerinte azonban az uniós kereskedelempolitika mára olyanná vált, hogy lassan nem lesz kivel kereskedni. Ennek okát abban látja, hogy az EU az üzleti tárgyalásokba beemel oda nem illő, politikai szempontokat, példaként említetve a genderügyeket és az emberi jogi feltételeket.
A Magyar Hang kérdésére a külügyminiszter elmondta, továbbra sem hajlandó elfogadni a magyar kormány az úgynevezett post-Cotunoi-megállapodást. Ez 79 karibi, csendes-óceáni és afrikai állammal kötendő, húsz éves együttműködési megállapodás, amellyel kapcsolatban már megszületett a tárgyalódelegációk között a polikai megegyezés.
Szijjártó Péter azt mondta, ez a megállapodás ebben a formában az illegális bevándorlást ösztönző szerződés. Holott éppen az illegális bevándorlás megelőzésére, kezelésére és az illegális bevándorlók kölcsönös visszafogadására vállalnak kötelezettséget az aláírók. A külügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell ezt a dokumentumot. „Az összes javaslatunkat lesöpörték az asztalról, tehát egészen biztos, hogy mi nem fogjuk a nevünket adni ehhez a megállapodáshoz, nincsen szükség újabb migrációs hullámokra” – jelentette ki Szijjártó, amit csakis úgy lehet értelmezni, hogy Magyarország kész megvétózni ennek a nemzetközi egyezménynek a hatályba lépését.
És még egy vétót belebegtetett Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint elfogadhatatlan, hogy az európai digitális zöld igazolvány tárgyalásai során a kínai és az orosz vakcina nem szerepel azok között, amelyeket a tagállamoknak kötelezően el kellene fogadniuk, amikor az utazási könnyítések kerülnek szóba. „Ragaszkodni fogunk a diszkriminációmentességhez” – mondta Szijjártó Péter.
