A szakbizottság nemrégiben már találkozott magyar ügyekkel, ez a testület is adott véleményt az Orbán-kormány kritikáját tartalmazó Sargentini-jelentéshez. Idén márciusban nagy többséggel szavazták meg azt a szöveget, mely szerint „sajnálatos", hogy Magyarországon a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikákat „újraértelmezték és leszűkítették a családpolitikára", és kiemelték azt is, hogy Magyarországon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban.
A mostani vitán Alette von Allemann, a Paderborgi Egyetem vendégprofesszora elmondta, hogy a közkeletű tévhittel szemben a gendertudomány nem jelent radikális feminizmust, hanem az összefüggések megértésében segít. Például abban, hogy mikortól lesz fontos a társadalomban a nemi hovatartozás és miből fakad a férfiak és nők közötti 16 százalékos bérkülönbség. Ugyanakkor valamennyi felmérés azt támasztja alá, hogy akik ezt a szakot elvégzik, nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a legkülönbözőbb szektorokban.
Magyarországon a CEU-n és a ELTÉ-n működött ez a szak, a Közép-Európai Egyetemen eddig 139-en végeztek, az ELTE első évfolyama tavaly indult 10 hallgatóval, idén is ugyanennyien kezdték volna meg a tanulmányaikat. Az érdeklődésre jellemző, hogy a túljelentkezés tízszeres volt. A vita során elhangzott még az is, hogy világ legnagyobb katolikus egyetemén, az Egyesült Államokban szintén működik ez a szak, ráadásul ennek az intézménynek a magyarországi partnere a Pázmány Péter Tudományegyetem.
Ulrike Auge a berlini Humbold Egyetem professzora, a gender-, kulturális és vallásügyi tanulmányok szakértője arról beszélt, hogy a magyar kormány lépése ellentétes az oktatási szabadsággal, soha ilyen nem fordult még elő az EU történetében, egyetlen tagállamban sem. Hozzátette, hogy a gendertanulmányokat az Unió más országaiban is támadják, de kizárólag a szélsőjobboldali, populista pártok. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ez a kampány együtt jár a nemzetközi szervezetek (EU, ENSZ, WHO) bírálatával, az LGBTQ közösségek elleni támadásokkal, vagy a nők elleni erőszak felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény ratifikálásnak elmaradásával.
Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, az Európai Néppárt lengyel politikusa kijelentette, a gendertanulmányok és a család védelme között semmiféle konfliktus nincs. Szerinte egyszerűen nem felel meg a valóságnak, hogy a nők emancipációja veszélyt jelent a családra, a gyerekekre, aki ezzel érvel, az hamis benyomást akar kelteni.
Egy brit EP-képviselő, Julie Ward így fogalmazott: „Állítólag Magyarország az európai értékeket magáénak vallja, de ez nem erre utal. Kik lesznek a következők, akiket megtámadnak?”
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
