A bíróság döntése értelmében előzetes letartóztatásba került a grúz ellenzék egyik vezetője, Zurab Japaridze, aki a Girchi – Több Szabadság pártjának alapítója és pártelnöke. Az indoklás szerint a politikus nem működött együtt a Grúz Álom rezsimje által felállított parlamenti vizsgálóbizottsággal (az ottani parlamentben egyetlen ellenzéki képviselő sincs jelen.)
Japaridzének egy meghallgatáson kellett volna részt vennie a vizsgálóbizottság előtt, de nem jelent meg, mert az ellenzék a nyugati országok többségével együtt nem ismeri el legitim kormányhatalomnak a Grúz Álmot a tavaly október végi viharos parlamenti választások óta. Forintra átszámítva többmilliós óvadékot kellett volna fizetnie, de ezt elutasította, így bilincsben vitték ki a bírósági tárgyalóteremből.
Az ügy előzménye, hogy a győztes Grúz Álom – amely azt ígérte a választáson, hogy felszámolja az általa államellenesnek titulált ellenzéket – még a tél elején felállított egy parlamenti vizsgálóbizottságot. Utóbbi hivatalosan a 2003 és 2012 között hatalmon lévő Nemzeti Egység Mozgalom pártjának állítólagos bűneit hivatott vizsgálni, a Grúz Álom többek között – az orosz állásponttal megegyezően – a 2008-as orosz-grúz háború kirobbantásával vádolja az akkori grúz vezetést. A vizsgálatokba azonban bevonták a jelenlegi Európa-párti demokratikus ellenzéket, mivel a kimondottan fragmentált ellenzék egészét egy kalap alá veszik a „kollektív Nemzeti Egység Mozgalommal” és utódpártjaival. A számos pártból álló ellenzék minden új tagját azzal próbálták megbélyegezni, hogy összemosták a nevüket a politikában régebb óta jelenlévő megosztó személyiségekkel és a volt kormánypárttal. Szintlépést jelent, hogy ezt a narratívát most már mindenféle kapcsolat bizonyítása nélkül is tényként kezelik az ítéletek során is. Így történhetett meg, hogy idézést kapott a bizottság elé a Grúz Álom egykori miniszterelnöke, Giorgi Gakharia, aki azóta kilépett a pártból és ellenzékbe vonult, a négy fő ellenzéki erő egyikét adva.
Zurab Japaridze is azok közé tartozik, akik nem voltak politikai szereplők a 2003 és 2012 közötti időszakban, mégis beidézték a vizsgálóbizottság elé. Erre a tényre testvére, a karrierdiplomata Gia Japaridze is felhívta a figyelmet testvére letartóztatására reagálva, aki szerint ez is bizonyítja, hogy a vádak alaptalanok. A több mint három órán át tartó bírósági meghallgatás nem volt konfliktusmentes. A helyszínen több száz rendőr volt jelen, amely körbezárta a bíróság épületét. A bíróság épületébe még a médiát is csak szelektálva engedték be, az operatőröknek pedig kint kellett maradniuk, és csak telefonnal lehetett felvételeket készíteni, ami egyébként hivatalosan nem egy jogszerű eljárás. Német és amerikai diplomaták belépését is megtagadták a bíróság területére. Emellett a rendőrség több esetben is erőszakkal kitessékelte az épületből Japaridze kísérőit, köztük pártjának tagjait. Felvételek is tanúskodnak arról, hogy egy jelenlévőről a ruhát is letépték a hatóságok, amikor kidobták az épületből. A bíróság mellett rezsimellenes tüntető tömeg gyűlt össze, de közülük két embert szintén őrizetbe vettek, a felvételek tanúsága szerint azért, mert a rendőrök szerint nem álltak megfelelő helyen. Az ombudsman jelentése szerint az egyik őrizetbe vett hölgyön sérülések voltak láthatók.
Az Egyesült Államokból és Európából is sorra érkeznek a reakciók, amelyek követelik Zurab Japaridze szabadon engedését, mivel letartóztatását alaptalannak és jogszerűtlennek tartják. Számos európai politikus kér további EU-szankciókat a Grúz Álom pártjára és a rezsim tagjaira, de az egységes uniós fellépést Magyarország és Szlovákia 2024 tavasza óta blokkolja: pont azóta, hogy a rezsim folyamatos erőszakot kezdett el alkalmazni a békés tüntetők ellen. Eközben az Egyesült Államokban az elfogadás előtt áll egy olyan törvénytervezet, amely további szankciókat helyez kilátásba a Grúz Álom rezsimjére. A grúziai rezsim nyugati kapcsolatai mindeközben még tovább romlanak, a napokban ugyanis megtagadták az országba való belépését a helyi EU delegáció egyik diplomatájának.
Zurab Japaridze, aki egyébként kisgyermekes édesapa, bizonytalan időre néz szembe a letartóztatással, a következő meghallgatás júniusban várható. Japaridze ugyan parlamenti mandátumot nyert az őszi választások után, de mivel a Grúz Álom által elcsalt választásnak titulálták azt, az ellenzék nem vette fel a mandátumait és nem csatlakoztak az általuk el nem ismert parlamenthez. A rezsim erre megfosztotta őket mandátumaiktól, így képviselői menttességüket is elveszítetté
További ellenzéki vezetőket is bíróság elé idéztek, mivel „csakúgy mint Japaridze – nem jelentek meg a parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A következő ilyen meghallgatás május 29-én várható, az Akhali párt társelnökét, Nika Meliát idézték be. Melia azt nyilatkozta Zurab Japaridze bírósági tárgyalása után, hogy nemcsak hogy az óvadékot nem fizeti ki, de a bíróságon sem fog megjelenni, hiszen a rezsim brutalitást tanúsított a helyszínen jelenlévő kísérőkkel és támogatókkal, köztük nőkkel, idősekkel és gyerekekkel szemben, és nem akarja, hogy ez újra megtörténjen. Az utóbbi időkben több bírósági meghallgatás is erőszakba torkollott, amikor hasonló módon a jelenlévő kísérőket erőszakkal távolították el bírósági épületből. Melia után az Akhali másik társelnökére, Nika Gvaramiára is bírósági tárgyalás vár. Gvaramia szintén jelezte, hogy nem fogja kifizetni az óvadékot. Azzal érvelt, hogy vizsgálóbizottság csupán azért jött létre, hogy mindenképpen ellehetetlenítse a politikai ellenfeleket. A történtek után az ellenzék feltételezi, hogy az Akhali elnökeire is ugyanúgy letartóztatás vár mint Zurab Japaridzére , és az ugyanezen ügyekben érintett, az óvadékot ki nem fizető, volt védelmi miniszterre, Irakli Okruashvilire.
A Grúz Álom képviselői azt nyilatkozták, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság jelentését benyújtják az alkotmánybírósághoz a Nemzeti Egység Mozgalom és az utódpártoknak megbélyegzett további ellenzéki pártok betiltása érdekében. Azzal számolnak, hogy az év végéig ez meg fog történni.
