Üdvözölhetjük Vlagyimir Putyin szavait, miszerint hiba volt 1956-ban tankokat küldeni Magyarországra – jelentette ki a szerda délutáni kormányinfón Gulyás Gergely. A miniszternél az Index kérdezett rá a témára, miután az orosz elnök a héten kijelentette, nem volt rendben sem az ötvenhatos budapesti, sem a hatvannyolcas csehszlovákiai beavatkozás. Korábban viszont kiderült, a legújabb orosz történelemkönyv az 56-os forradalom kapcsán korábbi fasiszták részvételét emeli ki, illetve a nyugati titkosszolgálat feltételezett befolyását hangsúlyozza.
Gulyás a friss putyini nyilatkozatot méltatta, hozzátéve, hogy ez szerinte folytatása a kilencvenes évek eleji folyamatoknak. Akkor Borisz Jelcin ítélte el az 1956-os budapesti szovjet beavatkozást. Csakhogy tudható: a Putyin-rendszer nem tekint pozitív példaként a jelcinire, a kilencvenes évek óta sok tekintetben visszafordultak a birodalmi szemlélet felé. Míg Jelcin és Gorbacsov politikája leértékelődött, addig Brezsnyev és Sztálin kapcsán egyre pozitívabban nyilatkoznak meg az orosz hivatalosságok.
A miniszter azt mondta, jó lenne, ha az orosz elnök szavai jelennének meg a tankönyvekben. Ez egyébként nagyon gyakran meg is történik: a jelenlegi orosz tankönyv a putyini nézeteket közvetíti számtalan témában, így a jelenlegi ukrajnai háború ügyében is.
Fasiszta 56-osokról és neonáci Ukrajnáról is szól az orosz történelemkönyv
Hiába próbálja tagadni az orosz nagykövetség, valóban arról írnak az új orosz történelemtankönyvben, hogy az 1956-os magyar forradalom a nyugati titkosszolgálatok beavatkozásának eredménye, és abban a korábbi „fasiszta” rendszer emberei közül nem kevesen vettek részt.
Gulyás azt mondta, nem lehet kérdés, hogy a magyar szuverenitást sértő beavatkozás történt 1956-ban. Érdekes kérdés, a beavatkozás kapcsán a szuverenitás megsértését érdemes-e elsősorban kiemelni, tekintve, hogy Moszkva közbeavatkozását a Nagy Imrééket (és a forradalmárokat) eláruló kádári vezetés kérte.
A miniszter hozzátette, hogy szerinte képmutató a magyar baloldal, mert nem lehet egyszerre Horn Gyulát éltetni, illetve felháborodni a szóban forgó tankönyvön. A volt kormányfő ugyanis 1956 kapcsán előszeretettel hangoztatta a kádári narratívát. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Horn Gyula emlékezetét elsősorban az MSZP ápolná, de a párt sem az 56-os álláspont, hanem a későbbi miniszterelnöki működés vonatkozásában. A tankönyvet kritizáló ellenzékiek más része eközben még Horn kormányfői teljesítményéről sincs feltétlenül jó véleménnyel.
Érdemes kitérni arra is, hogy míg Gulyás Gergely kifejezetten kemény hangon fogalmazott a magyar demokrácia állapotát bíráló svéd oktatási anyag kapcsán, addig az orosz tankönyv ügyében már nem volt ennyire harcias. Sőt, még azt is megjegyezte, hogy a történelmi eseményeket más szemszögből értékelhetjük. Svédország kapcsán viszont azt kezdte lebegtetni, hogy a kormány blokkolni fogja a NATO-csatlakozást. Eközben az oroszoknál az egyetlen hivatalos tankönyv értelmezéséről van szó, míg a svédeknél az iskolatévé külön óravázlattal rendelkező, bizonyos tanórákra szánt videó-összeállításáról.
