A migránsokkal a nemi erőszak kultúrája is Szlovéniába érkezik – ezzel a szöveggel jelent meg augusztusban a Demokracija nevű szlovén hetilap címlapja, amely látványra is megtett mindent azért, hogy mondandóját nyomatékosítsa. A címlapon hét különböző, láthatóan sötét bőrű kéz fogdossa össze egy szőke, fehér bőrű fiatal hölgy felsőtestét, de hogy még ennél is egyértelműbb legyen az üzenet, egyikük épp a nő mellét markolássza. A rasszista, gyűlöletkeltő üzenet miatt akkor többen is tiltakoztak, többek közt a Szlovén Írók Társasága is. Úgy látszik azonban, hogy ez nem hatotta meg különösebben a lap szerkesztőit, a hisztériakeltést ezután is folytatták.
Megállítani a hazugsággyárakat | Magyar Hang
Ha nagyüzemben ömlik a hazugság a magyar lakosságra, legelőbb a propaganda-gyárakat kell leállítani, és utána foglalkozni a lelki kútmérgezés hatásaival.
Aki ismeri a hazai sajtó működését, annak nincs semmi meglepő abban, hogy a Demokracija részben Schatz Péterhez, Habony Árpád üzlettársához tartozik. Schatz azonban nemcsak a Demokracijában szerzett részesedést, hanem a Nova24 TV-ben is, ami ugyancsak hasonló tartalmú (és színvonalú) üzenetekkel bombázza a nagyérdeműt. Novemberben például azzal álltak elő, hogy az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több tízezer névtelen bankkártyát osztott ki a migránsok között, ezekre havi több ezer eurós apanázs érkezik. A hír egyenesen Kósa Lajosig, a magyar országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság elnökéig jutott, persze „kreatív” elemmel – vagyis Soros Györggyel – gazdagítva, amelyet az eredeti cikk nem is említett. Habár nemsokára kiderült, hogy ez ebben a formában egyáltalán nem igaz, ekkorra a többi magyar kormánypárti portál már régen átvette a hírt, kész tényként tálalva ezt a nem túl eredeti konteót.
Ebből lett elege a nemrég a Ma új nap van (Danes je nov dan) nevű szlovéniai civil szervezetnek, amely eltökélte, hogy nyomást gyakorol mindazokra a cégekre, amelyek hirdettek Schatz és Habony szlovéniai sajtótermékeiben. A jelek szerint pedig a nagyvállalatok igen kényesek Szlovéniában a hírnevükre, így a Samsung és az osztrák A1 már jelezte is, nem reklámoznak többé a Nova24TV-ben.
Flaszter 16. - Médiahenger? Mi fán terem a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány | Magyar Hang
Dévényi István e heti vendégei: Fokasz Oresztész, a HVG munkatársa és Szerető Szabolcs, a Magyar Hang főmunkatársa.
Túlzó, az olvasókat hiszterizáló hírek persze más balkáni országokban is vannak a migránsokról. Például Macedóniában, ahol a Republika nevű portál előszeretettel riogatja ezzel az olvasóit. Innentől pedig nem meglepő, hogy a habonyi média Macedóniába is betette a lábát. Az itteni médiavásárlásokat Schatz Péter és Adamik Ágnes bonyolította le, amelynek révén az üzletemberek többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban. Erről azonban a macedóniai közönségnek jó ideje fogalma sem volt, csak egy oknyomozó csoport derítette ki, hogy magyar médiacégekhez köthetők azok a befektetők, amelyek felsejlenek az egykori macedón miniszterelnököt támogató médiavállalatokban.
A Magyar Hang Szkopjéban több újságíróval is beszélt, ők úgy látják, hogy bár a Republika olvasottsága valóban magasnak számít, a migráció témáját itt nem sikerült különösebben a közbeszéd tárgyává tenni. Hasonló a helyzet Soros Györggyel is, aki korábban ugyan rengeteget szerepelt a hírekben – annál is inkább, mert maga Gruevszki találta ki a „Stop, Soros!” kampányt –, az emberek mindennapi gondolkodásából egyre jobban kikopik ez a név – még akkor is, ha a Republika továbbra is rendszeresen foglalkozik az amerikai milliárdossal.
Soros miatt menekült Gruevszki? Macedóniában ezen csak nevetnek | Magyar Hang
Szkopjéban sokan úgy vélik, a macedón kormány hagyta meglógni a börtönbüntetésre ítélt volt miniszterelnököt.
Úgy tűnik tehát, hogy a habonyi sajtótechnikák korántsem olyan sikeresek a balkáni országokban, mint idehaza. A Pew közvélemény-kutató legfrissebb kutatásában megállapította, hogy nálunk az emberek mindössze két százaléka gondolja úgy, hogy több menekültnek volna helye az országban (ilyen alacsony értéket csak Görögországban regisztráltak). Kétségtelen ugyanakkor, hogy e sajtótermékeknek Szlovéniában és Macedóniában még így is megvan az a funkciója, ami szintén ismerős lehet Magyarországról. Azáltal, hogy folyamatosan keresztbe hivatkozzák egymást a médiacsalád tagjai, könnyen támad az embernek az az érzése, hogy amit ennyi helyről hall, az csak igaz lehet. Pedig lehet, hogy csak magas a hangerő.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
