Hamarosan kiderül, elkésett-e az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség

Orosz dróntámadásban kigyulladt lakóépület lángol a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. május 10-én. Az ukrán légvédelem tíz orosz támadó drónt semmisített meg az éjszaka folyamán. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Jelentősen súlyosbodott a helyzet a Harkiv ellen indított orosz támadás miatt – így fogalmazott Olekszandr Szirkszij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a Telegramon vasárnap, majd hozzátette: az oroszok újra és újra támadásokat indítanak, ám a legtöbb esetben az ukrán katonák megállítják őket. Azonban az ukrán tábornok azt sem titkolta, hogy a Donyec-medencében, pontosabban Kupjanszknál, Sziverszknél, Limannál és Pokrovszknál is „gyorsan változik” a helyzet, ami miatt többen attól tartanak, hogy egy összehangolt orosz támadásnak lehetünk tanúi.

A frontokon zajló eseményekkel természetesen az Egyesült Államok is tisztában van, sőt, pénteken éppen a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby jelezte: elképzelhető, hogy Oroszország egy nagyobb offenzívát készít elő Harkiv városa ellen. Oroszország így a következő hetekben néhol előrenyomulhat, de nagyobb áttörésre Washington mégsem számít, mivel az ukránok védekezését segítik az Egyesült Államokból állandóan érkező támogatások. A hétvégi harctéri fejlemények azonban mintha azt mutatnák, hogy az oroszok lendülete töretlen.

A DeepState elemzői szerint az oroszok mostanra elfoglalták Morohovec, Olijnikove és Zelene falvakat is a Harkivi területen. Emlékeztetőül: az orosz hadsereg múlt héten ismét áttörte a határt Harkiv városától keletre és több kilométer mélyen benyomult az ukrán területekre. És bár az elfoglalt települések csupán kisebb falvak voltak, mostanra több elemző is figyelmeztet, hogy ha az oroszok 25-30 kilométeres távolságra megközelítik Harkiv városát, akkor már tüzérséggel is lőni tudják majd Ukrajna második legnagyobb városát. A Katonai és Politikai Kutatóközpont vezetője, Olekszandr Muszijenko szerint ez ráadásul azonnal megtörténhet, ha az orosz csapatok bevonulnak Lipci faluba. A szakember szerint az események menete most attól függ, hogy Ukrajna milyen gyorsan erősíti meg haderejét a harkivi régió északi részén, hány fegyvert használnak majd, és mennyi időre elég a nyugati segélyszállítmány. Ő úgy véli, hogy ha a teljes intézkedéscsomagot meghozzák, az oroszok 1-2 kilométernél többet már nem léphetnek előre. Ellenben ha ez az akció mégsem sikerülne, vissza kell vonulniuk a Harkiv körüli védelmi vonalhoz.

Rámutattak Ukrajna leggyengébb pontjára

Hogy mi is pontosan az oroszok célja a Harkiv elleni akcióval, azt már régóta találgatják a szakértők, mivel a legtöbben esélytelennek tartják, hogy Moszkva megpróbálná bevenni az ukrán metropoliszt. Jelenleg az ukrán és orosz katonai megfigyelők, de más szakértők is abból indulnak ki, hogy a támadás egyelőre nem Harkiv városát célozza. A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) szakemberei szerint ebben az esetben több célról is szó lehet orosz részről, melyek közül az első és legfontosabb, hogy Moszkva a támadásaival vissza akarja szorítani az ukrán erőket a határtól, ezzel az orosz tüzérség lőtávolságába hozva a várost. Ugyancsak ők emlékeztetnek arra, hogy márciusban – arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk a harkivi régiót – Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi. Az ISW szerint azonban legalább ilyen fontos, hogy az oroszok a harkivi támadással megpróbálják az ukrán erőket a front különböző irányaiból elvonni, valamint az ukrán tüzérséget egy helyre csoportosítani. Az elemzők szerint az orosz erők így most viszonylag korlátozott számú támadó hadműveletet hajtanak végre az orosz–ukrán határ mentén, ahol jelentős taktikai előnyöket érnek el a kevésbé védett területeken. Az ISW elemzői úgy látják, hogy a telepített orosz csapatalakulatok száma azt jelzi, hogy nem hajtanak végre nagyszabású hadműveletet a város bekerítésére vagy elfoglalására, azonban az ukrán csapatoknak mielőbb meg kell ragadniuk a támadó kezdeményezést.

A harkivi orosz betörés mindenesetre világosan rámutatott Ukrajna leggyengébb pontjaira, nevezetesen a fegyveres erők fegyver- és létszámhiányára. Ami az előbbit illeti, különösen a légvédelem és a tüzérségi lőszerek hiánya okoz most problémát. Ezért több elemző is arra számít, hogy az oroszok hamarosan kiterjesztik a támadásokat Szumi régióra is, hogy még jobban megosszák az ukrán védelmet. Az eredeti cél ugyanis aligha változott, ez pedig Luhanszk és Donyeck megye területének teljes elfoglalása, ami így könnyebb feladat lehet.

Ilyen körülmények közepette egyre többen vetik fel, hogy az Egyesült Államok Képviselőháza által április 20-án megszavazott 61 milliárd dolláros segélycsomag elkésett, és most már csak arra lesz elegendő, hogy az ukránok lassítsák az orosz előrenyomulást. Fontos azonban hozzátenni, hogy bár az amerikaiak a szavazás előtt már Európába szállítottak több olyan fegyvert, amit a Képviselőház jóváhagyása esetén átadnának Ukrajnának, mindez a fegyvereknek csupán a töredéke. A legnagyobb problémát továbbra is a logisztika jelenti, hiszen a fegyvereket Ukrajnán belül is el kell juttatni a frontszakaszokra, ami még több hétbe telhet. Szakértők szerint az oroszok előtt ezért nyílt meg egy másfél-két hónapos időablak, ami alatt jóval kisebb ellenállással nézhetnek szembe, mint a nyári hónapokban. Éppen ezért egyáltalán nem zárható ki, hogy az oroszok további kisebb településeket foglalnak el az elkövetkező időszakban, amellyel javítani kívánják a pozícióikat a megerődített ukrán vonalak ellen. Az amerikai segítség késése így alaposan megnehezítette az ukránok dolgát, azonban a jelenlegi helyzet alapján mégsem tekinthető katasztrofálisnak a helyzet. Sőt, több elemző most már azzal számol, hogy az amerikai támogatás és a sikeres ukrán védekezési akciók nyomán további nyugati országok is növelhetik a katonai támogatásukat Kijevnek, ami tovább erősítheti az ukrán védelmet.