Nem várható nagy megállapodás ettől az orosz tárgyalódelegációtól Bendarzsevszkij Anton szerint, de még bármi megtörténhet szerinte. Az Oroszország-szakértőt a folyamatban lévő isztambuli találkozó kapcsán kerestük meg, hogy értékelje a jelenlegi helyzetet. A találkozó ténye már önmagában valamifajta eredménynek, előrelépésnek tűnhet: három éve tárgyaltak utoljára közvetlenül az oroszok és ukránok. Mintha mégsem változott volna túl sok minden: Putyin ugyanazt a Vlagyimir Megyinszkijt küldte el egyeztetni, akit már három éve is. Bendarzsevszkij úgy látja, önálló döntésre ez a delegáció teljesen képtelen, ez már 2022-ben is egyértelművé vált. Megyinszkij az a korábbi orosz kulturális miniszter, akinek a nagy visszhangot kiváltó orosz történelemtankönyv kidolgozásában volt szerepe. Ebben mutatták be az 1956-os magyar forradalmat a reakciós, kvázifasiszta erők restaurációs kísérleteként, míg Ukrajnát úgy, mint ami gyakorlatilag nem is egy állam. Egy ilyen embert küldeni delegációvezetőként a szakértő szerint 2022-ben sem volt túl jó ötlet, és most is elég furcsa. Már három éve is inkább fricska volt az ukránok felé a választás Bendarzsevszkij szerint. Megyinszkijnek egyébként jelenleg nincs is komolyabb pozíciója az orosz kormányban.
Bendarzsevszkij Anton azt is valószínűnek nevezte, hogy nem véletlenül esett Vlagyimir Putyin választása a mostani napra. Tudhatta ugyanis, hogy Donald Trump ekkor eleve a régióban, Szaúd-Arábiában tartózkodik majd, és szerepelhetett a tervek között, hogy őt is sikerüljön Törökországba csábítani. Az amerikai elnök most annyit mondott, hogy pénteken Isztambulba repülhet, ha azt helyénvalónak érzi majd. Nem sokkal később pedig leszögezte, semmi nem fog történni a béke ügyében, amíg Putyin és ő le nem ülnek közvetlenül tárgyalni. Volodimir Zelenszkij eközben csütörtök délutáni, ankarai sajtótájékoztatóján arról beszélt: úgy látja, Oroszország nem gondolja komolyan az egyeztetést, mindenesetre ő az ukrán védelmi miniszter vezette delegációt küldi a tárgyalásra. Zelenszkij azt kérte egyben a többi nemzettől, hogy ha nem születik értékelhető megállapodás, fokozzák a politikai és gazdasági nyomást Oroszországon, és vessenek ki további szankciókat.
Bendarzsevszkij szerint kérdéses az is, miért vártak az oroszok az utolsó pillanatig a delegáció megnevezésével. Ebben benne lehet egyfajta rossz szándékú időhúzás: úgy gondolhatták, ha túl korán megnevezik küldötteiket, az ukránok visszautasítják a találkozót. De az is lehet, hogy a háttérben nagy egyeztetések folytak az utolsó pillanatig arról, érdemesebb-e magasabb szintű delegációt küldeni.
Mégsem lesz Zelenszkij-Putyin találkozó
Az ukrán elnök a tervek szerint elmegy Isztambulba, az orosz és az amerikai elnök viszont nem.
A szakértő a delegáció összeállítása kapcsán úgy fogalmazott, ez egy jelzés az oroszok részéről, hogy gyakorlatilag semmisnek tekintik az Egyesült Államok részéről az elmúlt hónapban született rendezési javaslatokat. Marco Rubio állt elő egy béketervvel, ami Ukrajna számára előnyös, jól megfogható feltételeket, de kompromisszumokat is bőven tartalmazott. Az oroszok viszont a jelek szerint ezt nem tekintik irányadónak, Megyinszkij kiválasztásával pedig arra próbálnak utalni, hogy visszatérnének a 2022-es forgatókönyvhöz. Ebben nemcsak az oroszok által elfoglalt területek elismerése van benne, de az is, hogy az ukrán hadsereg létszámát szűkítsék ötvenezer főre, ahogy korlátozzák az ukrán légierőt, tüzérséget, nyugati támogatásokat is. Ezek ebben a formában nemcsak Ukrajna, de az Egyesült Államok számára sem lennének elfogadhatóak. Az amerikai adminisztráció az elmúlt hetekben jelezte is, hogy elégedetlen az orosz állásponttal, Trump szerint Putyin továbbra is túl sokat akar. J. D. Vance is úgy fogalmazott, hogy az orosz követelések nem találkoznak a realitásokkal. Főleg az amerikai-ukrán nyersanyag-megállapodás tükrében nincs esélye, hogy az amerikaiak engedjenek az orosz ultimátumnak.
Mi a helyzet a török féllel? Elérhet valamit Recep Tayyip Erdogan? A csütörtöki hírek szerint Volodimir Zelenszkij is úgy döntött, elsőre a török vezetővel ül le, és attól teszi függővé a további tárgyalásokat. Tehát arra számított, hogy Erdogan esetlegesen tud olyat mondani vagy ajánlani, amit megfontolásra érdemesnek láthat. Az ukrán küldöttség egyelőre egy harmincnapos tűzszünet megvitatására törekszik, de még az is kérdés, ennek eldöntésére lesz-e mandátuma Megyinszkijnek. Zelenszkij csütörtökön maga is színházasdit emlegetett az orosz delegáció láttán, melynek kapcsán nemcsak az a figyelemreméltó, hogy Putyin nincs benne, de még csak Oroszország két vezető diplomatája, Jurij Usakov és Szergej Lavrov külügyminiszter sem. Korábban pedig mindketten részt vettek már amerikai tisztségviselőkkel való egyeztetésben Szaúd-Arábiában.
Bendarzsevszkij szerint nagyon érdekes pozíciót képviselt Erdogan az elmúlt három évben. NATO-tagállamként támogatja Ukrajnát és elítéli az orosz agressziót, de Putyinnal is igyekszik fenntartani a kapcsolatot – láthatóan sikerrel. Miközben török vállalatok látványosan jelen vannak Ukrajnában, ott pedig több millió dolláros beruházásokat végeznek, addig a török-orosz gazdasági kapcsolatok sem igen változtak a háború kezdete óta. A szankciók kikerülésében pedig török cégek is segítik az oroszokat. Viszont a Krím-félsziget orosz bekebelezését Erdogan sem fogadja el, ehhez komoly geopolitikai érdeke is fűződik, hiszen a a Fekete-tengeren való orosz terjeszkedés számára sem jó, a Krím-félsziget orosz megszerzése török szempontból biztonságpolitikai kockázat. A helyi ellentéteik is megvannak az oroszokkal, Hegyi-Karabah kapcsán pedig látványosan odaszúrtak az oroszoknak, hogy a katonai szövetségük a működésképtelenséget mutatja. Erdogan eközben mégis azt tudja mutatni, hogy míg a török érdekeket védi, addig mediátorként mégis tökéletes. Ennek megfelelően Hakan Fidan török külügyminiszter is arról beszélt a NATO-külügyminiszterek antalyai találkozóján, hogy Oroszországnak és Ukrajnának kompromisszumot kell kötnie a béke érdekében. Vlagyimir Putyin eközben azt kommunikálta, továbbra sincs tervben, hogy Isztambulba utazzon. Trump is úgy fogalmazott egy katari vezetőkkel tartott találkozón: nem is számított rá, hogy Putyin elmenjen, ha ő nincs ott.
A TASZSZ hírügynökség csütörtök délután azt jelentette Isztambulból, hogy az orosz-ukrán tárgyalásokat péntekre tehetik át. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában a sajtónak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival szerda este folytatott tanácskozás eredményeként fogalmazta meg az orosz delegáció által képviselendő isztambuli tárgyalási álláspontot. Az eszmecserén részt vettek a „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek parancsnokai is, „hogy beszámoljanak a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről”. Peszkov elmondta, hogy nem szerepel a közeljövő terveiben Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozója. „A kérdés még nem került napirendre, nem vetődött fel, ezért egyelőre nincs mit mondanunk” – fogalmazott. Szergej Lavrov a Diplomáciai Klub csütörtöki moszkvai összejövetelén arra a kérdésre, hogy mi várható az isztambuli tárgyalásoktól, egyebek között kijelentette: „Idetartozik a nácitlanítás is, mert amit a Zelenszkij-rezsim az oroszokkal szemben tesz, az tiszta nácizmus. És a demilitarizáció is, mert, mint már mondtam, az elsődleges okok között voltak a NATO Ukrajna birtokbavételére irányuló tervei... Ezért az a kérdés, hogy milyen katonai képességekkel fog rendelkezni Ukrajna, korántsem elméleti. Itt nem lehet szó semmiféle külföldi katonai jelenlétről.” (MTI)
