Tovább nyomul a NER Erdélyben: lecserélték a főszerkesztőt a legnagyobb magyar nyelvű napilapnál

A Kesma tulajdonába került nagyváradi Bihari Naplónál a Bálványosi Szabadegyetem sajtófőnökét nevezték ki főszerkesztőnek. Eközben Orbán Viktor illiberális exportja a román elemzők figyelmét is felkeltette: szerintük a Fideszhez köthető médiavásárlások sértik az erdélyi magyarok jogát a szabad tájékozódáshoz. 

Hétfő óta új főszerkesztője van az Inform Média Lapkiadó Kft.-hez tartozó, Nagyváradon és környékén megjelenő Bihari Naplónak. A legnagyobb példányszámú romániai napilapot 25 éve vezető Rais W. István a főszerkesztői tisztségből távozott, helyére Kristály Lehelt, a Bálványosi Szabadegyetem sajtófőnökét nevezték ki a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványon (Kesma) belül működő kiadónál. (A magyarországi és partiumi lapokat is birtokló Informot még 2018 novemberében vásárolta meg a Mediaworks Heinrich Pecinától.)

Információink szerint a debreceni székhelyű Informnál – amely a Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország kiadója is – egy ideje már suttogtak arról, hogy a lap vezetését más kezébe adnák. Formailag Rais W. István maga mondott le a főszerkesztőségről. Ám aligha könnyű szívvel tette, mert – úgy tudjuk – több hetes szabadságra ment. Rais W. István – ahogy más vezetőkkel is előfordult a Informnál – parkolópályára került, terjesztési vezetői feladatait megtarthatta, amit eddig a főszerkesztőséggel párhuzamosan vitt a magyar nyelvű napilapnál.

A főszerkesztőcsere azért meglepő, mert a vezetésével a Bihari Napló egyedüliként a romániai magyar napilapok közül megőrizte, sőt növelni tudta az értékesített példányszámát. A 2017 utolsó negyedévi adatok alapján a Bihari Naplóból átlagosan 9250 példány fogy (péntekenként 12 ezer) – derül ki abból a cikkből, amelyet egyébként éppen Rais W. István írt.

Az új főszerkesztő, Kristály Lehel az erdélyi magyar sajtó ismert alakja. A 2018-as Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) a tavaly jelentős változásokon átesett, valamint a Fidesz közelébe tolt Székelyhon lapcsalád kiemelt szerkesztőjeként volt résztvevője egy kerekasztal-beszélgetésnek. Az anyaországi sajtóban is publikál, többek között a Mandineren, és egy időben a Ripost bulvárlap szerkesztőjeként is dolgozott.

Úgy tudjuk, Kristály Lehel kinevezése a szerkesztőségben meglepetést keltett. A kiszivárgó hírek szerint arról beszélt az első értekezletén, hogy továbbra is kétlaki életet élne, azaz budapesti egzisztenciáját nem adja fel. Információink szerint itt arról is szó volt, hogy a politikai cikkek szigorúbb kontroll alá esnek a jövőben. Ezekre e-mailben külön rákérdeztünk, de az új főszerkesztő cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.

Kristály Lehel személye egyébként azért pikáns, mert miközben a Fidesz stratégiai partnere Erdélyben az RMDSZ, a lap vezetését az Erdélyi Magyar Néppárt közelében politizáló Tőkés László református lelkésszel kapcsolatban álló újságíróra bízták. Tőkés ugyanis Kristály korábbi nejét vette feleségül, így a Fidesz színeiben EP-képviselőségét épp befejező Tőkés neveli a gyerekeit is.

A váltás időzítése pedig azért figyelemre méltó, mert idén elnökválasztást, jövőre pedig helyhatósági választást is tartanak Romániában.

Nem a főszerkesztőváltás volt az egyetlen személyi változás a közelmúltban a Bihari Naplónál. Néhány hete távozott a lap egyik régi újságírója, Szeghalmi Örs is. A visegrádi médiatalálkozó után kellett távoznia – talán az ott kapott utasításoknak köszönhetően. A rutinos újságíró 24 évet töltött a Bihari Napló szerkesztőségében – a bűne az lehetett, hogy blogján és más nyilvános helyeken gyakran kritizálta a Fideszt és az RMDSZ-t is. Kirúgásáról egy forrásunk így írt: „két sor nem sok, de annyi sem jelent meg az újságban, hogy köszönjük a több évtizedes szolgálatot Szeghalmi Örsnek”.

Az erdélyi magyar sajtóban tapasztalható tendencia egyébként nem új, mintegy másfél éve zajlik a Fideszhez köthető tulajdonba került médiumok feltöltése megbízható emberekkel. Kerestük Rais W. Istvánt is, de a volt főszerkesztő nem kívánt nyilatkozni.

„Az erdélyi magyar sajtót átveszi a Fidesz”

A fentiekkel egy időben elgondolkodtató írás jelent meg a Pressone.ro román oldalon Az erdélyi magyar sajtót átveszi a Fidesz címmel. A szerző egy érdekes esettel kezd: Székelyudvarhelyen tavaly áprilisban több ijedt lakos telefonált a helyi rendőrségre, miután egy izraeli turistacsoport érkezett a városba, mert a motorosokat migránsoknak nézték. A történet jól jelzi, hogy a magyar kormány milyen jól tudja exportálni a határon túli magyarokhoz is azt a hangulatot, amely az anyaországi közéletet jellemzi.

Megteheti, mert egy civil szervezeten keresztül a legnagyobb médiatulajdonos lett Erdélyben. A román lap szerzője szerint a médiaszerzési folyamat nem átlátható, és csak egy célt szolgál: minden Orbán kezében legyen a határon túl is. Az Erdélyi Médiatér Egyesület eddig közel tízmillió eurónyi magyar közpénzt kapott, amelyből alaposan bevásárolta magát Erdélybe: országos napi- és hetilap, regionális napilapok, rádiók, honlapok és egyéb médiaorgánumok kerültek a portfóliójába, így a legnagyobb médiatulajdonos lett Romániában. Míg korábban az RMDSZ rendelkezett Erdélyben a legnagyobb befolyással a helyi médiára, ez mára a múlté: a Fidesz fújja a passzátszelet. Hogy lássuk az arányokat: a Prima Pressnek, amely az újságírók munkaadója az új sajtóholdingon belül, 2017-ben öt alkalmazottja volt, rá egy évre már 169! 

A terjedelmes írásban megszólal Robert Adam politológus, aki Közép- és Kelet-Európára specializálódott. Szerinte az Orbán kormány elkezdte exportálni az illiberális demokráciát a régióban, és az erdélyi sajtó bekebelezése a magyarországi mintát követi – a fontos médiumok Fidesz-közeli tulajdonba kerülnek. A cél világos: a kritikus hangok megszüntetése vagy partvonalon kívülre szorítása. A folyamat sérti az erdélyi magyarok jogát a szabad tájékozódáshoz, mert egy szigorúan ellenőrzött médiamonopólium foglyai lesznek. Az új tulajdonosok kirúgják azokat, akik kritikát fogalmaznak meg, vagy akárcsak árnyaltabban látják a helyzetet a Budapestről megszabott irányvonalnál, és minden médiumukban az euroszkeptikus, bezárkózó álláspontot harsogják. Ennek „köszönhetően” az erdélyi magyar sajtó helyzete súlyos, a következmények hosszú távú hatásúak.

Az elemző megemlíti: Románia is támogatja a Moldovai Köztársaságban működő román sajtót, de nem veszi át az ellenőrzést fölötte. Budapest is támogathatja a határon túli magyarság médiumait, de a baj az, hogy ezt úgy teszi meg, hogy közben szétveri a véleményszabadságot és elpusztít mindent, ami az útjába kerül.

Szabó Zsolt László és Lukács Csaba cikke.