Milliárdok mentek Erdélynek, csak kórházra nem jutott

Miközben az alkoholizmus nagy probléma, a magyar állam egy sörgyárat támogat milliárdokkal. Székelyföldön sokan halnak meg az orvosi ellátás hiányosságai miatt, de hiába készült szakmai javaslat egy modern kórházra, arra nem jutott pénz.

Neves magyarországi egészségügyi szakemberek már 2014 augusztusában – kormánypárti politikusok felkérésére – harminckét oldalas tanulmányt készítettek arról, hol kellene a magyar államnak beavatkoznia a székelyföldi egészségügyi rendszerbe annak érdekében, hogy a határon túli magyarok egészségügyi ellátása és életesélyei drasztikusan javuljanak.

A szakemberek megállapították, hogy a tömbmagyar régióban a legalacsonyabb a nettó átlagjövedelem egész Romániában, ráadásul az ország számára megnyíló EU-források ellenére felzárkózás helyett további leszakadás tapasztalható. A fiatalok külföldre vándoroltak, az elöregedett, szegény és ebből adódóan egészségtelen életmódra kényszerült helyi lakosságot fogyatkozó létszámú, öregedő, fásult és elszegényedő orvosgárda látja el, és a rossz települési és egészségügyi infrastruktúra további akadályokat jelent. A romániai kórházak némelyikében negatív diszkriminációban van részük a magyaroknak pusztán azért, mert nem beszélnek jól románul.

Mivel Hargita és Kovászna megyék jelentős területeihez képest 150 kilométeres körzetben nem létezik intervencionális kardiológia, magas a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozási arány. Rengeteg az alkoholbeteg, döbbenetesen nagy a pszichés betegségek és az öngyilkosságok száma, a korszerű diagnosztikai berendezések miatt a rákos megbetegedéseket túl későn veszik észre. Akkor még nem volt radioterápiás kezelés sem Székelyföldön, és akadozott a citosztatikus gyógyszerek finanszírozása is.

A jelentés javasolta egy szűrő- és egészségmegőrző program indítását. Ehhez két egészségügyi kamionra lett volna szükség, az egyik CT-vel felszerelve. Ezek akkor összesen 250 millió forintba kerültek, a programot évente 200 millióból lehetett volna üzemeltetni. A másik javaslat egy székelyföldi egészségügyi centrum felépítését szorgalmazta, ahol onkológiai, anyagcsere-, szív- és érrendszeri, mozgásszervi, valamint mentálhigiénés betegségeket diagnosztizáló és kezelő járóbeteg, illetve egy napos beavatkozást ellátó központ üzemelne. Ez a központ irányította volna a szűrő- és egészségnevelő programokat is.

Az épület – korszerű orvostechnikai eszközökkel felszerelve – 6 milliárd forintból felépíthető lett volna. A tanulmány szerint évi 3 milliárd forintból finanszírozható lenne a rendszer még úgy is, hogy a kis falvakból betegszállító-hálózat hozza-viszi a betegeket, és ennek az összegnek a jelentős részét finanszírozta volna a román társadalombiztosító. Az ajánlás szerint a kész rendszer gyors politikai döntés és megfelelő finanszírozás mellett 2016-ban tudott volna elindulni.

Két évvel később, vagyis 2016-ban a Kovászna megyei Háromszék napilap arról számolt be, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület nagyváradi székhelyén arról tárgyaltak, egy esetleges magyarországi támogatás esetén hol, milyen egészségügyi intézményeket kellene létrehozni. Az Erdélyi Magyar Kórházügyi Egyeztető Fórum ülésén kiderült, egy Nagyváradon létesítendő magyar kórház számára a református egyház már meg is vásárolt egy 3,5 hektáros telket, és elkészíttette az intézmény megvalósíthatósági tanulmányát.

Most pedig nézzük meg, mire ment magyar adófizetői pénz az elmúlt tíz évben Erdélybe. Az Erdélyi Átlátszó összesítése szerint a bőkezűen támogatott egyházak közül is magasan kiemelkedik az Erdélyi Református Egyházkerület: számításaik szerint 2010–2016 között 15,4 milliárd forint támogatást kaptak a Bethlen Gábor Alaptól (BGA). 2017-ben 46,6 milliárdnyi adóforint érkezett Erdélybe (ennek hatvan százaléka újra az Erdélyi Református Egyházkerülethez), aztán 2018-ban már kereken 47 milliárd csak a BGA-tól.

Tavaly a magyar kormány sebességet váltott, és szó szerint önteni kezdte a pénzt Erdélybe: egy új szereplő, a Pro Economica Alapítvány önmagában rövid idő alatt csaknem százmilliárd forintot szórhat ki. Ebből egy Mészáros-közeli vállalkozó négy és félmilliárdos támogatást kapott egy székelyföldi tejgyár építésére úgy, hogy nincs élelmiszeripari múltja és a Tiltott Csíki Sör tulajdonosának is leesett legalább kétmilliárd.

Más forrásból jutott több mint 3 milliárd forint egy gigantikus erdélyi médiacég létrehozására. Na és persze ömlik a pénz a sportba: eddig hatmilliárd jutott a Csíkszeredában működő Székelyföldi Labdarúgó Akadémiára; 4 milliárdnál is több ment a Sepsi OSK-nak stadionépítésre és utánpótlásra; felépült egy hokiakadémia Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szülőfalujában, és a sor még folytatható a Partiumba tervezett fociakadémiával és a székelyudvarhelyi kézilabda központtal.

Hogy mi a helyzet a kórházzal és a szűrőprogrammal? Arra valami csoda folytán azóta sem jutott pénz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/5. számában jelent meg január 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/5. számban? Itt megnézheti!