Aggódnak a felvidéki magyar pártok, mert szerintük súlyos következményekkel járhat a február közepén kezdődő népszámlálás a magyar kisebbség számára, a korábbiakhoz képest ugyanis mostantól két nemzetiséget is meg lehet adni a nemzeti hovatartozást firtató kérdésnél. Ez a változtatás csak első ránézésre tűnik nagyszerű lehetőségnek.
Mint ismert, a szlovák Statisztikai Hivatal az Európa Tanács ajánlására vezette be, hogy a népszámláláskor két nemzetiséget is be lehet ikszelni a nemzeti hovatartozást firtató kérdésnél. A változtatást Magyarország jóval korábban meglépte, így nálunk már a 2011-es népszámláláskor is meg lehetett jelölni a két nemzetiséghez való tartozást. Ez sok esetben jelentős növekedést hozott a kisebbségek létszámában, így míg a régi besorolás szerint csupán 13 ezer horvát élt hazánkban, addig az új szerint a magyarországi horvátság száma 23 ezer fő. Hozzá kell azonban tenni, hogy az új rendszerben a magukat elsődlegesen horvátnak vallók aránya 6 ezer fővel csökkent, és csak a második nemzetiség megadásának lehetősége (ami plusz 14 ezer főt hozott) járult hozzá a jelentős emelkedéshez. A horvátság számarányának „növekedésében” természetesen az is közrejátszott, hogy nálunk a Központi Statisztikai Hivatal kiterjesztően értelmezte a kettős hovatartozást, így horvátoknak tekintette azokat is, akik az első, de azokat is, akik csak második helyen jelölték magukat horvátnak.
Szlovákia esetében azonban egyáltalán nem világos, hogy a kiterjesztő vagy a szűkítő módszert fogják-e alkalmazni azoknál, akik élnek a kettős megjelöléssel. Itt tulajdonképpen három lehetőség is van: egyrészt magyar lehet az, aki első helyen a magyar nemzetiséget adta meg, a második helyen a szlovákot, másrészt magyarnak számíthat az is, aki ezt fordítva tette. Ám létezik egy harmadik opció is, miszerint csak az számít majd magyarnak, aki egyedül a magyar nemzetiséget adta meg, azok pedig, akik valamilyen okból éltek a kettős lehetőséggel, átsorolódnak a szlovákok közé. Így könnyen lehet, hogy a felvidéki magyarok számára inkább hátrányt jelent majd az új szabályozás.
Ennél is több kritika érte a népszámlálás időpontjának megválasztását, amelyet a pandémia ellenére sem toltak későbbre. Újítás az is, hogy csak elektronikusan lesz majd kitölthető a népszámlálási ív, amely mindössze 14 kérdést tartalmaz (a többi adatot a már meglévő állami vagy önkormányzati nyilvántartásokból pótolják ki). A tervek szerint az interneten elérhetetlen állampolgárokat az önkormányzatok a kapcsolati pontjaikon és megbízottjaikon keresztül keresik meg, azonban kérdéses, hogy a koronavírus-járvány miatt ez mennyire lesz lehetséges. Ugyancsak a járvánnyal függnek össze a tájékoztatókampány hiányosságai. Korábban a szlovákiai magyar civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és szakmai intézmények összefogtak, hogy közös kampányt indítsanak annak érdekében, minél többen vallják magukat magyarnak. Csakhogy a pandémia miatt a tájékoztató kampány a tervezettnél lassabban halad: a postai szolgáltatások csak takarékon működnek, a személyes szórólapozás megszervezése pedig jóval nehezebb, mint korábban. Ezért több magyar szervezet is kérte, hogy halasszák el a népszámlálást, a szlovák statisztikai hivatal azonban – a törvényi kötelességeire hivatkozva – ezt nem lépte meg.
A fenti problémák persze nem csak a felvidéki magyarságot érintenék hátrányosan, ezért a szerint a szlovák kormány törvénymódosítással érte el, hogy két ütemben valósuljon meg a népszámlálás (az asszisztált adatfelvételre egészen október végéig lesz lehetőség). A szlovák parlament egyetlen magyar parlamenti képviselője, a kormánypárti Gyimesi György pedig azért lobbizik, hogy sürgősen töröljék el a kettős nemzetiségi megjelölés lehetőségét. A politikus optimista: szerinte a miniszterelnök és a nagyobbik koalíciós partner, a Sme Rodina is hajlana erre a változtatásra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/4. számában jelent meg január 22-én. Miről olvashat még a lapban? Itt megnézheti!
