Kolozsvár: kórus az állványokon

Kolozsvár: kórus az állványokon

Rendhagyó előadás: az állványokról énekelnek a a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-templomban

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Három éve, 2018-ban kezdődött el a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-templom felújítása – Erdély egyik legfontosabb műemléke emiatt évek óta nem látogatható a hívek és a turisták számára. Most egy különleges videónak köszönhetően bepillanthatunk a megújuló templomba: a Szent Cecília kórus a felújítás alatt álló épületben, egy rendhagyó előadásban énekelte el a Szent Mihály himnuszt.

A kórus karnagya, Potyó István a Transindex megkeresésére elmondta, az utóbbi időszakban elég sokat kellett a templomba bejárnia és mindenütt a kőművesek munkájának nyomait látta: köveket, maltert, port. – Hiányzott az a bensőségesség, az a sajátos lelkület, amit megszoktunk, és ahova a hivatásunk nap mint nap szólított. Szerettem volna valamit, ami kicsit lelket visz a munkálatok közé – mondta.

Az elkészült videót március 19-én, pénteken tették közzé a kórus Facebook-oldalán, majd szombaton a Youtube-csatornájukra is felkerült. Az előadott zeneművet Horváth Márton Levente, Erkel Ferenc-díjas, fiatal, kortárs egyházi zeneszerző komponálta a veszprémi Szent Mihály-szobor avatására. A mű úgy került Kolozsvárra, hogy az egyik kórustag Erasmus-programmal Magyarországon volt tanulni, ahol kapcsolatba került a zeneszerzővel, s miután szóba került a kórus és a Szent Mihály templom, megkapta a zenemű kottáját, és elvitte Erdélybe. A himnusz eredeti változata billentyűs hangszerelésre volt írva, ezért a kolozsvári megszólaltatáshoz – a szerző jóváhagyásával – Potyó István átdolgozta zenekarra. Ez a változat szólal meg a mostani online előadásban is, aminek elkészüléséhez ugyancsak hozzájárult a szerző. 

A karnagy elmondta, hogy a jelenlegi előadásuk egy fohász, amelynek a fő kérése az, hogy a templomban való építkezési munkálatok sikeresen befejeződjenek. – Azért időzítettük erre a pillanatra, mert éppen a karzat előtt kezdték meg az állványzat elbontását, a templomhajó nagyjából most már kész van, a munkálatok a szentélyben zajlanak tovább. És addig akartuk ezt az előadást kivitelezni, amíg az állványok még állnak, amíg még építőtelep van a templomban. Mert az úgymond „otthonunkat” ezzel ilyen formában is szerettük volna megörökíteni, és így lelket vinni az egész munkálatba” – fejtette ki.