
Az ukrajnai háború eddigi legnagyobb hadisikere az ukrán oldalon (sőt kijelenthető, hogy mindkét oldal eredményei közül a legnagyobb), hogy elsüllyesztették az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, a Moszkvát. A hadihajó elpusztítása az ukránok oldalán hatalmas propagandaértékkel bír, és legalább ugyanekkora morális veszteség az oroszoknak (amit már a hajó elnevezése, és a mellé járuló „elpusztult” állítmány is jelez). Érthető, hogy a két oldal magyarázatai egymással szöges ellentétben állnak. Mit lehet hát biztosan tudni a Moszkva vesztéről?
Az orosz védelmi minisztérium szerint szó sincs ukrán találatról, hanem a lőszerraktár szállt a levegőbe egy megmagyarázhatatlan tűz közben, majd a hajó felborult, miközben a kikötőbe vontatták. Ezt rajtuk kívül valószínűleg senki sem hiszi el (vagy inkább ők sem). Az ukránok (illetve a velük egybehangzó nyugati hírszerzési jelentések) szerint két ukrán Neptun rakéta találta el a Moszkvát.
A Moszkván 510 tagú legénység szolgált, és ez volt az Ukrajna elleni tengeri támadás zászlóshajója. A Moszkva volt az hajó, amely a háború elején felszólította a Kígyó-sziget ukrán védőit, hogy adják meg magukat, amire ők azt válaszolták, hogy „b...ódj meg, orosz hadihajó!”. Valószínűleg, valami hasonló végkifejletre gondolhattak.
Az orosz védelmi minisztérium a támadás után, de az elsüllyedés előtt azt nyilatkozta, hogy a hajó súlyosan megsérült, de minden matrózt sikerült kimenteni. Az állítólagos tüzed szerintük sikerült megfékezni, és a hajó akkor a kikötő felé tartott – bár nem önerőből, hanem vontatva. De a vontatás közben az oroszok szerint elveszítette az egyensúlyát a hajótesten keletkezett hatalmas sérülés következtében.
Az ukránok a saját gyártású Neptun rakétáikkal hajtották végre a támadást. Ezt ugyan az oroszok nem ismerik el, de azért megtorolták, méghozzá egy Kijev környéki hadiüzem rakétatámadásával, amelyben talán éppen a Neptun rakétákat állították elő. Az ukránok szerint az orosz mentési erőfeszítéseket hátráltatta a rossz időjárás, illetve hogy a támadás következtében valóban berobbant a lőszerraktár.
A nyugati források nem tudták megerősíteni, hogy a támadásnak hány áldozata volt. Egyes ukrán források szerint a robbanásban meghalt a Moszkva kapitánya is. Az oroszok szerint (természetesen) nem voltak áldozatok.
A Moszva egy Szlava-osztályú cirkáló volt, hossza 186,4 méter, a csúcssebessége pedig 32 csomó, vagyis 59 km/h volt. A hatótávolsága nagyjából 10 ezer tengeri mérföld (19 ezer kilométer) lehetett. Ez a hajó volt az aktív orosz hadihajók közül a harmadik legnagyobb, és az egyik legerősebben páncélozott jármű. Háromszoros légvédelmi rendszerrel volt felszerelve, amely elméletben három független módon is megakadályozhatta volna a Neptun rakéták találatát.
Elméletben.