Hongkong fellázadt a ráerőltetett kínai törvény ellen
Az új nemzetbiztonsági törvény ellen tüntetők útakadályokat gyújtanak fel Hongkongban 2020. július 1-jén, a városállam Kínához való visszacsatolásának 23. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre)

Máris több ezren vonultak az utcára Hongkongban tiltakozni a kínai kirakat-parlament által elfogadott nemzetbiztonsági törvény ellen annak ellenére, hogy innentől jóval súlyosabb büntetést szabhatnak ki azokra, akik ellenzik az új szabályokat. A sokat vitatott törvénynek ugyanis több olyan aggályos része van, ami miatt gyökeresen megváltozik Hongkongban az élet. Így például az új szabályok megtiltanak minden olyan „kínai nemzetbiztonságot veszélyeztető” tevékenységet, ami „szeparatizmusban” vagy „terrorizmusban” nyilvánul meg – utóbbiba még az is beletartozik, ha valaki kormányzati épületekben tesz kárt, vagy a tömegközlekedés működését nehezíti meg. Ez pedig egyáltalán nem volt ritka az elmúlt év tüntetései során, így aki innentől így tiltakozik a kormányzat ellen, az több éves börtönbüntetést is kaphat.

Nem kevésbé fontos, hogy mostantól a pekingi parlament beleszólhat a hongkongi autonóm régió törvényhozásába a „biztonságos jogrend kiépítésének érdekében”, sőt a kínai anyaország rendvédelmi szervei alegységeket működtethetnek Hongkongon belül is. A nemzetközi kritikusok szerint az új szabályozással Kína gyakorlatilag elvette Hongkong autonómiáját és megszűnt az „egy ország, két rendszer” berendezkedés.

Nem véletlen ezek után, hogy Pekinget rengeteg bírálat érte külföldről. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felháborítónak nevezte a törvényt, mely szerinte sértés valamennyi nemzetre nézve. Emellett a miniszter aggodalmát fejezte ki minden egyes hongkongi személyes biztonsága iránt. Mint mondta: az új nemzetbiztonsági törvény valószínűleg érinti az ott élő amerikai állampolgárokat is. Az amerikai kormányzat folytatja a Donald Trump elnök által meghatározott irányvonal megvalósítását, és minden tekintetben véget vet a Hongkongnak eddig biztosított kedvező elbánásnak, és teljesen megszünteti a különleges kereskedelmi státuszt – fogalmazott Pompeo, aki egyben azt is belengette, hogy országa további, Kínára vonatozó törvények meghozatalára készül.

Mit mutat a hongkongi lakmuszpapír?
Stier Gábor

Mit mutat a hongkongi lakmuszpapír?

Peking a nemzetbiztonsági törvénnyel regulázná meg a városállamot, míg Washington válaszul „begyújthatja” az utcai tüntetéseket.

Mindez azonban aligha hatotta meg Kínát, így a BBC szerint szerdán máris letartóztattak 360 embert Hongkongban, közülük 10 személyt már a frissen elfogadott jogszabály megsértésével vádolnak. Sokatmondó, hogy két napja egy férfit csak azért őrizetbe vettek, mert Hongkong függetlenségét jelképező zászlót lengetett. A mostani tüntetés során több ezren vonultak az utcákra, voltak akik a mostanra szimbólummá vált esernyőkkel tiltakoztak, de olyanok is akadtak, akik gyújtogattak és a kivezényelt rendőrökre támadtak.

Látva a kínaiak által tanúsított magatartást, Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán felajánlotta a brit állampolgárságot a hongkongiaknak. Johnson leszögezte: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzetbiztonsági törvény súlyosan megsérti a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kínai-brit közös deklarációt. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. Ez pedig egyáltalán nem kis segítség, ugyanis a szükséges jogosultsággal közel 3 millió hongkongi rendelkezik.

Peking azonban hallani sem akar erről, így Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő csütörtökön kijelentette: Londonnak viselnie kell majd annak következményeit, hogy zöld utat ad a brit állampolgárság megszerzésére az erre jogosult hongkongiak számára. A tüntetőket azonban mindez aligha fékezi meg, így az elkövetkezendő napokban további tüntetések és összecsapások várhatók.