Alig telt el néhány óra Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai, részleges mozgósításról szóló bejelentése után, máris az egekbe szöktek az orosz repülőjegyárak azokba az országokba, ahová az orosz állampolgárok vízum nélkül utazhatnak. Milyen lehetőségei vannak egy orosz fiatalnak, hogy elhagyja az országát a behívó parancs elől?
A legnépszerűbb úti cél Örményország, Törökország, Szerbia és Azerbajdzsán lett, amiért alaposan megkérték a pénzt a repülőtársaságok: az örmény fővárosba, Jerevánba például 170 ezer orosz rubelbe került egy jegy, ami nagyjából 1,2 millió forintnak megfelelő összeg. Csakhogy mostanra úgy látszik, hogy a légi úton való távozás is egyre nehézkesebbé válik, mivel a határon a hatóságok ellenőrizni kezdték a távozni készülő oroszok státuszát a katonai adatbázisokban.
A The Guardian több, menekülni készülő fiatallal beszélt, akik arról számoltak be a londoni lapnak, hogy a lehetőségek meglehetősen korlátozottak. És nem csak azért, mert több uniós ország is bejelentette, hogy az oroszokat többé nem engedik be turistavízummal. Nagyobb problémát jelent, hogy a vízummentességet garantáló országokba szóló repjegyek már el is fogytak a következő hétre, vagy olyan drágán kínálják már, hogy megfizethetetlenné vált az átlagos jövetelemmel rendelkező oroszok számára.
Így aztán sokan kénytelenek némi kreativitással más útvonalakat találni, amelyek közül a szárazföldi határok bizonyultak eddig a leginkább járhatónak. Finnországban – amely még mindig engedélyezi az oroszok beutazását turistavízummal – a határőrök kivételes számú orosz beutazóval találkoztak a Viborg-Hamina határátkelőnél, de hasonló helyzet állt elő a grúz határon, Vlagyikavkaznál vagy a mongol határszakaszon, ahol állítólag még össze is omlott a rendszer a sok érkező miatt.
Ezzel párhuzamosan az érdeklődés is meghatványozódott az olyan oldalak iránt, amelyek tanácsokkal látják el azokat az oroszokat, akik külföldre menekülnének a katonai behívó parancs elől. Ilyen az „Útmutató a szabad világba” (Gajd v szvobodnij mir) oldal is, amelynek az alapítója, Ira Lobanovszkaja azt nyilatkozta, hogy Putyin szerdai beszéde óta már másfél millióan keresték fel az oldalt. A szervezet eddig 70 ezer orosz távozását segítette, most pedig azt tapasztalják, hogy a legtöbben repülőjegyet vásárolnának külföldre – lehetőség szerint egyirányút.
Az orosz tartalékosok félelmeit csak növeli, hogy egyre több hír röppen fel arról, hogy a repülőtereken ellenőrizni kezdték a visszaútra szóló jegyeket is, de ennél aggasztóbb a Novaja Gazeta híre, mely szerint a Szergej Sojgu védelmi miniszter által bejelentett 300 ezer tartalékos helyett hamarosan 1 millió embert hívhatnak be. Ráadásul a menekülők között ma már nők is vannak, zömében egészségügyi dolgozók, akik olyan hírekről értesültek, hogy Oroszország több egészségügyi szakembert is mozgósítana a frontra.
Ilyen helyzetben az Európai Bizottság is megszólalt, így tegnap Eric Mamer szóvivő jelezte: az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban. Mint említette, a menekültkérelmek elbírálása az EU-ban a tagállamok hatáskörébe esik, ezeket eseti alapon kell elbírálni, figyelembe véve az alapvető jogokat és a menekültügyi eljárás jogszabályait.
Majd Peter Stano külügyekért felelős szóvivő hangsúlyozta: az ukrajnai háború kezdete óta Oroszországból már félmillióan menekültek el. Hozzátette: „Az Európai Unióban elvben kiállunk azon orosz állampolgárok mellett, akiknek van bátorságuk, hogy ellenállást mutassanak az orosz rezsim cselekedetei ellen, különös tekintettel az illegális ukrajnai háborúra. Együttérzünk azokkal az orosz családokkal, akik félnek elküldeni szeretteiket egy értelmetlen háborúban meghalni”.
Az persze más kérdés, hogy mennyire lesz képes kialakítani egységes álláspontot az unió azok után, hogy a balti államok máris bejelentették, hogy hatóságaik nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak. Lettország biztonsági okokra hivatkozott, Észtország szerint az állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem indokolja a menekültstátuszt egy másik országban.
A litván belügyminisztérium közölte, hogy minden egyes menedékjogi ügyet külön fognak súlyozni. Így aztán az orosz menekülteknek jóval nehezebb dolguk lesz, mint az ukránoknak, akik a háború elől menekültek el a hazájukból – arról nem is beszélve, hogy a katonai behívó parancsot megtagadó orosz tartalékosokat börtönbüntetéssel is sújthatják Oroszországban.
