Inog a szék Netanjáhú alatt
Benjámin Netanjahu beszédet mond egy megemlékezésen a jeruzsálemi államfői hivatalban 2026. július 12-én (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

Baljós képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok Benjámín Netanjáhú számára, akinek pártja az év eleje óta folyamatosan gyengül. Az egykori vezérkari főnök, Gadi Eizenkot által alapított Jasár (Yashar) ráadásul mostanra átvette a vezetést a felmérésekben, így az októberben tartandó parlamenti választásokon az izraeli miniszterelnöknek különösen nehéz dolga lesz.

De miért is gyengült meg Netanjáhú? Orbán Viktor szövetségesének továbbra is az egyik legfőbb problémája, hogy a közvélemény igen jelentős része továbbra sem tekinti lezártnak a 2023. október 7-ei tragikus kudarc politikai felelősségének kérdését (ez a Hamász támadásának napja). Az INSS júliusi felmérésében a megkérdezettek mindössze 31 százaléka mondta, hogy magas a bizalma Netanjáhúban, míg 67 százalékuk alacsony bizalomról számolt be. Ez pedig különösen kellemetlen annak a politikusnak, aki évtizedek óta arra építi politikai identitását, hogy ő az, aki biztonságot tud teremteni Izraelnek. A gázai háborúból ráadásul korántsem született olyan egyértelmű győzelem, ami visszaadta volna a Likud-vezér hitelességét. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elmúlt években az izraeli társadalom egyáltalán nem lett békepárti, sőt egy friss felmérés szerint a lakosság közel kétharmada még mindig támogatja a katonai fellépés folytatását a Hamász ellen. Az izraeliek tehát amellett, hogy határozott biztonságpolitikai lépéseket várnak, egyre többen gondolják úgy, hogy Netanjáhú ezt nem képes sikerre vinni. És hogy a Likud helyzete még ennél is nehezebb legyen, néhány napja megalakult az Amcha Yisrael (Izrael népe) nevű jobboldali párt Ofer Winter, az izraeli hadsereg nyugalmazott tábornokának vezetésével. Ez pedig szinte teljes egészében Netanjáhú jobboldali blokkjának árthat, hiszen Winter pártja nem a baloldali szavazókra utazik, hanem a vallásos-nacionalista választókat célozza.

A Likud-vezér ezért felszólította legfontosabb koalíciós partnereit, Itamar Ben-Gvirt és Becalel Szmotricsot, hogy induljanak közös listán. Netanjáhú érvelése egyszerű: ha a jobboldali pártok külön indulnak, elveszhetnek a küszöb alatt maradó szavazatok, és emiatt az egész jobboldal elveszítheti a választást. A politikus így újabban az elvesztegetett szavazatokkal riogat, amelyek megnyithatják az utat a baloldal előtt. Ez egyébként cseppet sem új irány a Likud részéről: a politikus kampánycsapata pontosan tudja, hogy nem feltétlenül azt kell elérniük, hogy mindenki szeresse Netanjáhút, hanem azt, hogy a jobboldali választó jobban féljen az ellenféltől, mint amennyire elégedetlen vele (Orbán Viktor és a Fidesz éveken keresztül sikeresen alkalmazta ezt a stratégiát). Netanjáhú ugyanakkor most már nem tud még jobbra menni, mert ezzel könnyen elveszítheti a mérsékeltebb Likud-szavazókat. És itt jön a képbe Gadi Eizenkot, aki Netanjáhú számára sokkal veszélyesebb ellenfél, mint amilyen Naftáli Benet vagy Jaír Lapid lett volna. Eizenkot ugyanis vezérkari főnök volt, aki biztonsági kérdésekben nagyon is hiteles (a katonai vezető október 7. után elveszítette a fiát a harcokban). Ráadásul túl azon, hogy nem mondható baloldalinak, egyáltalán nem azonosítható Netanjáhú régi politikai elitjével sem. A friss felmérésekben ezért nem csak a pártja áll jól, miniszterelnök-jelöltként is versenyképes. A Kan közvélemény-kutató legújabb adatai szerint Eizenkotot a megkérdezettek 40 százaléka tartja alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, Netanjáhú esetén ez a szám mindössze 37. Netanjáhú problémája tehát nem egyszerűen az, hogy népszerűtlen, hanem hogy van egy olyan jobboldali kihívója, aki a biztonságpolitika területén is képes elvenni tőle a monopóliumot.

Mindezek ellenére a választás még messze nem dőlt el, hiszen itt nem egyszerűen az a kérdés, hogy melyik párt nyeri a választást, hanem hogy ki tud saját blokkot építeni. Mindenesetre a J. P. Morgan a múlt héten 55 százalékos valószínűséget tulajdonított egy Eizenkot vezette ellenzéki győzelemnek – igaz, hozzátették, hogy ez az izraeli választási matematika miatt rendkívül bizonytalan.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2026/36. számában jelent meg szeptember 4-én.