Irán az országot ért amerikai támadás után Izraelt bombázta vasárnap korán reggel – derült ki a CNN beszámolójából. Az MTI arról írt, az Iránból indított mintegy harminc lövedék négy helyen becsapódott, mintegy tizenöten sebesültek meg a mentősök első jelentései szerint. Tel-Avivban, Nesz Ciónában, Beer Jákovban és Haifában mentettek embereket a romok közül. Másfelé is okoztak kisebb károkat a repeszek, köztük Rison Leciónban és Petah Tikván, mivel Irán ezúttal repeszeket szétszóró rakétákat is indított. Tel-Avivban egy épületet telibe talált egy rakéta jelentős károkat okozva, de csak kisebb személyi sérülések voltak.
Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivőjének jelentése szerint a heves iráni rakétatűz után, és miután az amerikai hadsereg megtámadta az iráni nukleáris létesítményeket, az izraeli légierő új támadási hullámot indított katonai célpontok ellen Nyugat-Iránban. A szóvivő közölte, hogy Izrael irányába kilövésre kész rakétaindítókat, valamint az iráni hadsereg katonáit támadták meg. A jelentések szerint a légierő vasárnap reggel megsemmisítette azokat az indítóberendezéseket, amelyekből Izrael ellen elindították a rakétákat.
Irán: az USA elárulta a diplomáciát
Az amerikai támadásról az iráni külügyminisztérium közleménye szerint, „Amerika veszélyes háborút kezdett″ – ismertette a CNN. Ebben az olvasható, hogy „a világnak nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok volt az, ami egy diplomáciai folyamat közepette elárulta a diplomáciát″. Izraelt a közleményben „népirtónak″ és „törvénytelennek″ nevezték.
Később kiderült az is, hogy Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban. Keir Starmer brit miniszterelnök az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás után nyilatkozott. Arról beszélt az MTI szerint, hogy Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államok azért hajtotta végre a katonai akciót, hogy csökkentse ezt a fenyegetettséget. Starmer szerint a közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a térség stabilitásának biztosítása elsődleges fontosságú feladat. A brit miniszterelnök közölte: London felszólítja Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és diplomáciai megoldással számolja fel a válságot. A brit kormányfőnek ugyanakkor visszaszólt Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi. A CNN szerint úgy fogalmazott, a britek és az EU szerint is Iránnak kéne visszatérni a tárgyalóasztalhoz, „de hogy tudna ehhez az ország visszatérni, ha egyszer sosem hagyta el azt″. Szerinte Izrael és az USA döntöttek amellett, hogy felrúgják a diplomáciát.
Később Aragcsi azt is mondta, ne tudja, hogy mennyi tér maradt még a diplomácia számára az USA csapása után. – Egy nagyon nagy vörös vonalat léptek át azzal, hogy megtámadták a nukleáris létesítményeket... Választ kell adnunk rá a legitim önvédelemhez való jogunk alapján – mondta. Az iráni külügyminiszter szerint kapcsolatban van több kollégájával is a régióból, és szinte mindegyikük nagyon aggódik, és szerepet játszana abban, hogy megállítsák az „izraeli agressziót″.
Az erő útján a békéig?
Később többek közt JD Vance amerikai alelnök is megszólalt az ügyben az NBC-nek hangsúlyozva: „az Egyesült Államok nem Iránnal áll háborúban, hanem Irán nukleáris programjával″. Szerinte most egy szűk időablak állt rendelkezésükre arra, hogy hosszú időre visszavessék az iráni programot, és ez a lehetőség talán hat hónap múlva már nem állt volna fent. Így szerinte felelőtlen lett volna az elnöktől, hanem cselekszik úgy, ahogy azt tette. Szerinte a mostani helyzet valódi katalizátora az volt, hogy Irán már nem jóhiszeműen vett részt a tárgyalásokon.
JD Vance az ABC News-nak is nyilatkozott. Abban úgy fogalmazott: szerinte az elnök nagyon világosan elmondta, hogy Amerika nem érdekelt egy elhúzódó közel-keleti konfliktusban. – De van egy kérdés ezzel kapcsolatban, hogyan lehet elérni a békét? Mi úgy hisszük, hogy a békét az erő útján keresztül érhetjük el – jegyezte meg.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pedig sajtótájékoztatót tartott vasárnap. Itt többek közt arról beszélt az MTI szerint, hogy „elsöprő siker″ volt az amerikai hajnali légitámadást, amely megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől. Hangsúlyozta, hogy az „Éjféli Kalapács″ (Midnight Hammer) névre keresztelt átfogó művelet célpontjai között sem az iráni hadsereg, sem iráni civilek nem szerepeltek. Azt is kijelentette, hogy a műveletnek nem egy iráni rezsimváltás kikényszerítése volt a célja, hanem azoknak a fenyegetéseknek a „semlegesítése″, amelyek az amerikai nemzetbiztonságot érték az iráni atomprogram miatt.
A művelet részleteivel kapcsolatban elhangzott, hogy az Egyesült Államok hadserege több mint egy tucat bunkerromboló óriásbombát használt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott légicsapás során, 12-t Fordóra, míg kettőt Natanzra dobtak le. A térségben tartózkodó amerikai tengeralattjárókról több mint két tucat Tomahawk-típusú rakétát indítottak a célpontok felé. Az egész művelet során 75 precíziós bombát vetettek be, és minden becsapódás 25 percen belül történt washingtoni idő szerint este 6 óra 40 perc és 7 óra 5 perc között.
Dan Caine, vezérkari főnök azt közölte, hogy a légicsapást a legmagasabb titkosítással tervezték, és arról „nagyon kevesen tudtak Washingtonban″. Valószínűsítik, hogy az iráni haderő „nem látta″ az amerikai repülőgépeket, ugyanis egyáltalán nem reagált annak megjelenésére, sem az iráni légvédelem, sem a légierő nem indított ellentámadást. Az amerikai katonai vezetés értékelése szerint az Éjféli Kalapács művelet az Egyesült Államok hadtörténetének legnagyobb méretű olyan légi művelete volt, amelyben B-2-es bombázók vettek részt, valamint a lopakodó technológiát alkalmazó bombázók történetének második leghosszabb missziója volt. Nyilvánosságra hozták a B-2-esek útvonalát, amiből kiderül, hogy azok a Földközi-tenger térsége fölött, Jordánia és Irak légtere felől közelítették meg az iráni célpontokat. A bevetés helyére az óriásbombázók leszállás nélkül, 18 óra repülés után értek el, több légi üzemanyag-utántöltést követően.
Mint beszámoltunk róla, vasárnap hajnalban Amerika megtámadta Irán nukleáris intézményeit. – Iránnak, a Közel-Kelet zsarnokának most békét kell kötnie. Ha nem teszik, a jövőbeni támadások sokkal nagyobbak lesznek – mondta erről Donald Trump elnök.
Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményekre mért csapást
Iránnak, a Közel-Kelet zsarnokának most békét kell kötnie. Ha nem teszik, a jövőbeni támadások sokkal nagyobbak és sokkal könnyebbek lesznek – mondta Donald Trump.
