Ismét a jogállamiság helyzetét vizsgálja majd egy EP-delegáció Magyarországon
Orbán Viktor érkezése Brüsszelben a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) második napján, 2024. április 17-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A jogállamiság helyzetét vizsgáló tényfeltáró delegációt küld az Európai Parlament (EP) Magyarországra áprilisban – írta a Népszava. Erről csütörtökön döntenek hivatalosan az EP frakcióvezetői. A delegáció célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt években Magyarországon. A képviselők különös figyelmet szeretnének szánni a bírósági reformokra és a korrupció helyzetére.

„Az elmúlt időszakban a Szuverenitásvédelmi Hivatal a civileket támadta, a rendőrség megszállta az Integritás Hatóság irodáját, a bírósági reformot pedig a bírák fizetésemeléséhez kötötték. Ezek mind olyan témák, amikre biztosan kíváncsiak lesznek a képviselők” – nyilatkozta a lapnak Tineke Strik holland zöldpárti képviselő. Strik szerint Donald Trump elnöksége és a szélsőjobboldal európai térnyerése bátorító hatással van Orbán politikájára és retorikájára. Kiemelte, hogy az EU-nak fokoznia kellene annak a kritikus munkának a támogatását, amelyet a civil társadalom az EU legalapvetőbb értékeinek fenntartása érdekében végez. Mint a magyar jogállamisági téma parlamenti jelentéstevője, Tineke Strik feladata, hogy később olyan jelentést tegyen le az asztalra, ami az EP többségének álláspontját képviseli. Bár az tavalyi választások óta erősen jobbra tolódott az EP összetétele, jogállamisági kérdésekben a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek stabil többséget alkotnak.

Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, amely figyelemmel kíséri a tagállamokban a jogállamiság védelmét, a magyar helyzettel kapcsolatos aggodalmait már évek óta hangoztatja. Az ilyen hivatalos, többpárti delegációk állami és civil képviselőkkel is találkoznak, amely erős alapot adhatnak a későbbi EP-jelentéseknek. A legutóbbi, tavaly áprilisi EP-jelentés már választási autokráciának nevezte Magyarországot és felhívta az Európai Bizottságot és a tagállamokat tömörítő Tanácsot a további lépésekre. Az akkori jelentés sorra vette például a média szabadságát, a korrupció kérdését és az Európai Bizottság kérésére végrehajtott részleges reformok hatástalanságát is.