A közelgő európai parlamenti választás belpolitikai tétje, hogy egy jó szerepléssel lendületet tud-e venni az ellenzék az őszi önkormányzati választás előtt, míg uniós szinten az a fő kérdés, sikerül-e a Fidesznek nagyobb teret nyernie a Néppártban, ezáltal radikalizálni a pártszövetséget – fejtette ki lapunknak Jávor Benedek. Az Európai Parlament zöldpárti politikusa szerint a migrációs válságot nem a magyar kerítés, hanem a nemzetközi egyezmények fékezték meg, az Európai Ügyészség pedig gátat szabna az uniós források lenyúlásának. EP-választási ráhangoló, 3. rész!
– Miközben a Fidesz nagy lendülettel fordul rá az újabb EP-választási kampányra, az ellenzék még azt sem tudja, milyen formában induljon el. Lát még esélyt értelmezhető összefogásra, közös listára?
– Az ellenzéknek meg kell találnia a közös pontokat, amelyek mentén az együttműködést ki tudjuk alakítani. A Közös Európa kezdeményezésben rögzítettük a legalapvetőbb célokat, ezek között ott van az uniós ügyészséghez való csatlakozás, a korrupció elleni fellépés, a közösségen belüli, a kelet–nyugati és észak–déli szakadék hatékonyabb szűkítése a gazdasági kormányzás eszközeivel, de a célok között van a minőségi oktatás fejlesztése is, hiszen ez az alapja a versenyképességnek. Emellett teret kell adni a saját céloknak is, ilyenek a különböző szakpolitikai programok. De meggyőződésem, hogy nem – példának okáért – a környezetpolitikai célkitűzések hangsúlyozásával lehet megszólítani a választókat, hanem ennél alapvetőbb kérdésekkel.
Szanyi Tibor: Borítékolom, hogy a Vajna-hagyaték is a nemzet gázszerelőjénél landol | Magyar Hang
A Mészáros Lőrinc nevű Orbán Viktor hovatovább gazdagabb lesz, mint a mögötte lévő 99 leggazdagabb magyar együttvéve – mondja az MSZP EP-képviselője. Interjú.
– Tehát néhány hónappal az EP-választás előtt egyelőre még csak az elméleti alapozásnál tartanak, miközben az ellenzéknek el kellene kerülnie egy újabb méretes zakót, ha labdába akar rúgni az őszi önkormányzati választásokon. Ön szerint mi a fő tétje a tavaszi EP-választásnak?
– A kérdést szét kell választani belpolitikai és külpolitikai következményekre. A belpolitikai tét az, hogy az ellenzék el tudja-e kerülni az újabb súlyos vereséget, vagy sikerül valamilyen eredményt felmutatni, ami lendületet adhat az önkormányzati választásokra és 2022-re is. Kódolva van az ellenzék súlyos veresége abban a szétaprózódott struktúrában, amelyben jelenleg van. Európai parlamenti szinten nagy átrendeződésre nem számítok, nem hiszek abban, amit a fideszes narratíva sugall, hogy a mostani EP-választás után a radikális, EU-szkeptikus erők áttörésével új irányt vesz a közösség működése.
Annak, hogy ez nem fog megtörténni, számos oka van. Kezdve a brexittel, a következő parlamentben már nem kap helyet az a közel félszáz, az európai döntéshozatalt elég aktívan széttrollkodó, unióellenes brit képviselő, ami számottevő veszteség lesz e tábornak. Ezt nyilván ellensúlyozzák valamilyen mértékben a bent maradó tagállamokban erősödő szkeptikusok, de nagy átrendeződésre nem számítok. A kérdés inkább az, hogyan strukturálják magukat ezek a pártok, de nem hinném, hogy az egyensúly felborulna. Nem számítok arra, hogy teljesül Orbánék vágyálma: egy új, jobboldali, radikális, populista, migrációellenes frakció, amely eljátszhatná a mérleg nyelvét. Igazi veszélye inkább annak van, hogy a jelenleg a néppárti frakcióban helyet kapó Fidesz házon belül megerősödve kerül ki a választásból, s egy gyengülő Néppártban az eddigieknél hatékonyabban tudja majd érvényre juttatni a céljait. Az uniópárti erők által marginalizálható egy szélsőjobb-uniószkeptikus blokk sokkal kívánatosabb lenne, mint hogy a Néppártot radikalizálja a Fidesz.
Gyöngyösi Márton: A Fidesz a lehető legálságosabb módszerekkel fogja támadni a pártunkat | Magyar Hang
A Jobbik frakcióvezetője szerint a társadalom mintha egyre immunisabb lenne a Fidesz-propagandára. Interjú.
– A Fidesz a migrációt, a bevándorláshoz való viszonyulást, illetve a migráció kulturális, társadalmi veszélyeit helyezi a kampány középpontjába, a migrációt támogató és ellenző erők megmérkőzéseként tekint a közelgő EP-választásra. Ténylegesen van ilyen törésvonal, vagy ennél azért egységesebb Európát lát?
– A kormány narratívája nem felel meg a valóságnak. A migrációt senki sem támogatja Európában. Vannak olyan erők, amelyek szembenéznek a jelenséggel, és vannak olyanok, amelyek ezt a témát csak eszközként használják az európai egység aláásására. Valójában ott húzódik a konfliktus a különböző pártok között, hogy melyek támogatják az európai integráció megerősítését, kibővítését például külpolitikai és energetikai kérdésekben, vagy épp a migráció és a biztonságpolitika terén, és melyek nem. Másképp fogalmazva, a törésvonal a nemzetállami kompetenciák megerősítésére, az uniós kompetenciák gyengítésére játszó, szélsőséges, populista, EU-szkeptikus erők, valamint az integráció és együttműködés mellett kiálló, ezt támogató tömörülések között húzódik meg.
– Abban azért van egyetértés, hogy a migráció az Európai Unió egyik fő problémája, vagy ez a téma csak a „futottak még” kategóriába tartozik?
– A migráció tényszerűen nem tartozik az unió három legfontosabb problémája közé. Egyébként Orbán Viktor is letette a voksát a mellett az európai tanácsi megállapítás mellett, amely szerint tavaly év végére a migrációs válság véget ért, a bevándorlási nyomás visszaesett a 2015 előtti szintre. Tehát nemcsak én mondom, hanem a magyar kormány is beismeri, hogy ha a tényleges számokat nézzük, akkor a migráció nem tartozik a legégetőbb problémák közé. Ennél sokkal fontosabb kérdések vannak napirenden. Például az energiaunió ügye, a geopolitikai kihívások kezelése, az Oroszország jelentette kockázat hatékony menedzselése, illetve az egész unió szerkezetének újragondolása sokkal jobban foglalkoztatja az Európai Uniót, mint a bevándorlás.
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a viták homlokterében – hála a populistáknak – ott a migráció. De emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt években az EU intézményrendszere hatékony lépéseket hozott a bevándorlás kezelésére: lezárult a balkáni útvonal a Törökországgal kötött egyezmény révén, és jelentősen csökkent a migráció a mediterrán és szubszaharai országokkal való együttműködésnek köszönhetően. A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) és a külső határok megerősítése, a kibocsátó és tranzitországokkal való megegyezés vezetett eredményre. Ezek egyébként olyan dolgok, amelyeket a Fidesz legutóbb az EU és az Arab Liga közötti megállapodástervezet vétózásával megfúrt.
– A 2015-ös helyzetre azért még sokan emlékeznek. A zöldhatár lezárásának és a határvonalra húzott kerítésnek mekkora szerepet tulajdonít a migráció megállításában?
– Európai szemszögből semekkorát. Egyetlen konkrét hatása volt, mégpedig az, hogy elterelte az áradatot Horvátország és Szlovénia irányába. De az EU szempontjából nem jelent megoldást, hogy a probléma átkerül az egyik tagországból a másikba. Mint említettem, a problémát a törökökkel való megállapodás, valamint a görögországi törekvések támogatása oldotta meg. Ezek révén sikerült radikálisan csökkenteni a balkáni útvonalon érkező menekültek számát.
Cseh Katalin: A jövő ne a középkor legyen | Magyar Hang
A versenyképességet ne az alacsony bérek, hanem a tudásalapú társadalom pörgesse – mondja a Momentum EP-listavezetője. Interjú.
– Bárhogy is alakuljanak az erőviszonyok, költségvetési szempontból is biztosan új időszámítás kezdődik. Ráadásul az egyik legnagyobb európai gazdaság, Nagy-Britannia befizetéseiről is le kell mondania a közösségnek. Mire számít Magyarország tekintetében?
– Ami már biztos, hogy Magyarország az eddigiekhez képest több mint húsz százalékkal alacsonyabb kohéziós kerettel számolhat a 2020-as költségvetési ciklusban. Ebből a keretből szomorú okok miatt részsültünk, az ország több része is Európa legszegényebb régiója között van Románia, Bulgária egyes térségeivel együtt. De a finanszírozás prioritásai megváltoznak, olyan célok kerülnek előtérbe, amelyekben már nem fog kiemelt helyet kapni Magyarország úgy, mint korábban. A források mérséklődnek a brexit miatt is, de jelentős részét a nettó befizető országok ellensúlyozni fogják. Összességében körülbelül ötödannyival kevesebb pénz érkezik majd Magyarországra a következő költségvetési ciklusban, mint a jelenlegiben. Az igazi veszteség nem is ez, hanem hogy az érkező pénz ennél jóval nagyobb hányada tűnik el korrupciós csatornákon, hogy a végén a Fidesz környékén landoljon.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
