A Pegasus szoftvert, amellyel újságírókat és politikusokat figyeltek meg Magyarországon, a programot gyártó cég, az NSO, nem pedig a megrendelők (kormányok, titkosszolgálatok) telepíti fel a célpontok eszközeire – írta a Guardian egy, a WhatsApp és az NSO között zajló per dokumentumaira hivatkozva.
Emlékeztetőül: 2021-ben a Pegasus szoftver kapcsán botrány tört ki, miután a Direkt36 egy nemzetközi projekt keretén belül kiderítette, hogy a kémprogrammal magyar úságírókat, politikusokat, ügyvédeket, civileket, illetve kormánytisztviselőket is megfigyeltek. A kémszoftver gyártója, az izraeli NSO, illetve a WhatsApp 2019 óta pereskednek, miután kiderült, hogy 1400 WhatsApp-felhasználót lehallgattak a szoftverrel.
Két héttel ezelőtt az ügyben eljáró California-i bíróság elrendelte, hogy egyes jogi dokumentumokat elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Korábban az NSO tagadta, hogy maga a cég intézkedne a lehallgatásokat, illetve az információgyűjtést illetően, viszont a per kapcsán olyan bizonyítékok merültek fel, amelyek cáfolják azon állítását az izraeli cégnek, miszerint a kormányok, titkosszolgálatok intézték a lehallgatásokat.
Phyllis Hamilton, az ügyben eljáró egyik bíró engedélyezte a WhatsAppnak, hogy olyan tanúvallomásokat hozzon nyilvánosságra, amelyekhez eddig nem volt hozzáférése a közvéleménynek: az NSO egyik dolgozója például azt nyilatkozta, hogy a megrendelőknek csak egy telefonszámot kellett beírniuk, ezt követően pedig „a többit automatikusan elintézi a rendszer”. Emellett fontos, hogy az NSO azután is telepítette a Pegasus-t a WhatsApp egyik felhasználójának a készülékére, miután elindult a pereljárás.
Remport Ádám, a TASZ jogászának elmondása szerint problémás, hogy a magyar kormány megfelelő kontrollmechanizmusok hiányában küld adatokat külföldre az állampolgárairól és nemzetbiztonsági műveleteiről. Erre csak nemzetközi kötelezettségvállalás alapján, állami titkosszolgálati szervek részére lenne lehetőség, olyan országokban, amelyek biztosítják az adatvédelem legmagasabb szintjét.
Az NSO azonban nem állami szerv, hanem egy cég, és az is kérdéses, hogy az izraeli jog bármilyen formában biztosítja-e az adatok kellő védelmét. Ráadásul a magyar jogban eleve nem érvényesül érdemi kontroll sem a titkosszolgálati megfigyelések, sem az adattovábbítás felett, így nincsen, aki érdemben vizsgálja, hogy az adatok jogszerűen és biztonságosan továbbíthatók-e. Egy másik felmerülő aggály, hogy az NSO a megfigyelési anyagot is megismerhette, ami súlyos adatvédelmi, de akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet.
Ezzel párhuzamosan pénteken az Emberi Jogok Európai Bírósága megbüntette a magyar államot, miután 2016-ban Csikós Klaudiát, a Blikk újságíróját titkosszolgálati módszerekkel hallgatta le. Csikóst a forrásainak felfedése érdekében hallgatták le, az EJEB kiemelte, hogy a magyar jogban semmilyen formában nincs előírva a titkos megfigyelési intézkedések bejelentése.
