Miért tartják az amerikai konzervatívok Orbánt követendő példának?

Miért tartják az amerikai konzervatívok Orbánt követendő példának?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Adásba került a héten az amerikai Comedy Central humoristája, Jordan Klepper Magyarországon forgatott különműsora. Megnéztük. 

Jordan Klepper állandó vendége Donald Trump rallyjainak és az amerikai szélsőjobb rendezvényeinek. Tudósításaiban sajátosan vegyíti a komikusi kvalitásait az elvárt újságírói objektivitással. Kérdezői stílusa a legklasszikusabb riporteri: rákérdez a részletekre, visszakérdez, nem hagyja kibontakozni interjúalanyát. Ellátogatott a 2022. február 24-től 27-ig megtartott legutóbbi CPAC-rendezvényre is (a rövidítés feloldása: Conservative Political Action Conference vagyis Konzervatív Politikai Akció Konferencia). A konferencia jó képet ad az amerikai jobboldal illetve a republikánus párt állapotáról, mert a szervezők mindig azokat a politikusokat vagy közéleti személyiségeket hívják meg fellépni, akik a jobboldalon belüli mainstream világot képviselik. A rendezvényen Szánthó Miklós (Alapjogokért Központ) meghívott vendégszónok volt, és a konferencia résztvevői csak úgy áradoztak Magyarországról, arról a közép-európai álom-államról, ahol az ő elképzelésük szerint megvalósult az ideális jobboldali politika, ahol a férfi férfi, a nő nő (és ahol a gáz orosz, tegyük hozzá), ahol nem divat a politikai korrektség, ahol nincs jelen az „eltörléskultúra”, gyakorlatilag csak titokban lehet melegnek lenni, és ahol esélye nincs a „kritikai rasszelméletnek” sem.

Az amerikai jobboldalt ugyanis ezek a témák tartják lázban. A republikánusok szavazóbázisára ugyanis ma már nem a klasszikus republikánus értékek a jellemzőek: a párt ma már csak módjával piacpárti és kommunistaellenes, érintőlegesen csak a kisebb állam és a lelkiismereti szabadság híve, hanem inkább egyfajta kulturális harcot folytat: az amerikai polgárjogi, melegjogi és környezetvédelmi mozgalmak elmúlt ötven évének eredményeire épülő változásokban Amerika leépülését, sőt, szakadékba zuhanását látják.

A republikánus keménymag, illetve, az azt képviselő politikusok ugyanis a „hagyományos családmodell” hívei, ennek értelmében ellenzik a melegházasságot, a meleg párok örökbefogadását, sőt, még a felvilágosító és érzékenyítő órák megtartását is, ellenzik az abortuszt, az ország keresztény gyökereit emlegetik (az Alkotmányban vagy a Függetlenségi Nyilatkozatban egyetlen utalás sincs a kereszténységre), ezen kívül ellenzik a különböző állami szociális juttatások folyósítását, kiállnak a szabad fegyverviselés mellett, ellenzik a könnyűdrogok dekriminalizációját, bevándorlás-ellenesek, a környezetvédelemben nem a bioszféra és az ökoszisztéma védelmét, hanem a gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyforrást látják, az egyetemeket liberális eszméktől megfertőzöttnek vélik és így tovább – gyakorlatilag majdnem pontosan az az elképzelésük az államról, amit Orbán Viktor az elmúlt három kétharmad birtokában megpróbált megvalósítani.

Nem véletlen, hogy amikor a Fox News sztárműsorvezetője, Tucker Carlson Magyarországra látogatott, akkor azt mondta, tanulni jött ide, és nagy tisztelője a magyar kultúrának. Minthogy magyar lobbipénzen érkezett Carlson Magyarországra, így nem véletlen, hogy Orbán Viktorral is készíthetett interjút, majd azt a címet adta külünműsorának, hogy „Magyarország és Soros”, ezzel teljes mértékben felülve a fideszes propagandának. Ellenzékieket Carlson nem keresett meg.

Klepper kíváncsiságát tehát felkeltette a CPAC-on tapasztalt Magyarország iránti rajongás (ami minden bizonnyal Carlson riportjával van összefüggésben). Talán Magyarország mutatja az utat az amerikai konzervatívoknak? – tette fel a szónoki kérdést, majd azzal válaszolta meg saját magát, hogy akkor azt látnia kell.

Repülőre ült hát stábjával, és Magyarországra utazott forgatni. Jó időben jött, pont választás előtt, amikor egymást érték a különböző politikai rendezvények. Részt vett a március 15-i Békemeneten, és interjút készített Márki-Zay Péterrel, Cseh Katalinnal és Kovács Zoltánnal is (Márki-Zay Péternek majdnem annyi percet adott, mint amennyit az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a közszolgálatinak nevezett csatornán kapott). Magyarország bemutatását azzal kezdte, hogy az ország folyamatosan csúszik le a különböző demokrácia-indexeken, és hogy hazánkat az Európai Unió bünteti (azaz, visszatartja a forrásokat) a jogállamiság visszaszorulása miatt.

A vágóképekből kiderül, hogy Klepper ténylegesen bejárta Budapestet. Feltűnt a Várban, a Batthyány téren, a Keleti pályaudvaron, a Hősök terén, de még a Szoborparkban is, mielőtt a Parlament előtt a Békemenet felvonulói között mutatta őt a kamera. A Békemenetet „jobboldali nacionalizmus”-nak nevezte, és feltételezte, hogy emiatt lelkesednek annyira az amerikai jobboldalon Magyarország iránt.

Ez után Klepper felsorolta Orbán elmúlt 12 évének pár eredményét: újrastrukturálta az igazságszolgáltatást, a déli határra kerítést épített, hogy távol tartsa a menekülteket (Klepper migráns vagy bevándorló helyett ezt a szót használta), és a magyar származású milliárdosból, Soros Györgyből mumust csinált. Sőt, tette hozzá, még az Európai Unió is szankcionálta Magyarországot az LMBTQ-közösséget hátrányosan érintő törvények elfogadása miatt (bár az Európai Unió valóban kritizálta a magyarországi sajtószabadság helyzetét is és a melegjogok korlátozását is, valójában a jogállamisági normák megszegése miatt indított kötelezettség-szegési eljárást). Akárhogy is, a Békemenet hangulatát Klepper már csak amiatt is nagyon a Trump-rallykéval megegyezőnek érezte, mert nem csak, hogy hasonló koreográfia szerint zajlott a kettő, de a felvonulókkal készített interjúk során Klepper azt is megtapasztalhatta, hogy gyakorlatilag ugyanazokat a szólamokat ismételgetik a Magyarországon, mint Amerikában: az ukrajnai orosz invázióról ha valaki nem tehet, akkor az Putyin, ha meg valaki tehet, akkor az meg nem más, mint az Egyesült Államok szenilis elnöke, Joe Biden. A magyar kormány melegekkel szembeni politikáját pedig így foglalta össze: nem bánják, ha meleg vagy, egész addig, amíg úgy élsz, mint egy heteroszexuális.

Klepper ellenben több oldalról is szerette volna megismerni Magyarországot, így interjút készített az ellenzéki gyűlés résztvevőivel is. Már csak amiatt is, mert, mint Klepper megjegyezte, annak ellenére, hogy a felvétel készítésekor Magyarország pár napra volt csak egy választástól, még is csak egyetlen egy jelöltet látott az utcai plakátokon vagy a tévében: Orbán Viktort. Ennek megértésében Panyi Szabolcs újságíró és Cseh Katalin politikus segítettek neki – amikor Panyi a Pegazus-botrányról beszélt neki, és rajta keresztül az amerikai nézőknek, akkor Klepper előbb egy Bond-főgonoszhoz hasonlította ezt, majd látványosan a földhöz vágta a telefonját. Márki-Zay Péter pedig, akkor még miniszterelnök-jelöltként, hangsúlyossá tette, hogy a Fidesz irányítja a teljes állami médiát, a regionális lapokat, az összes FM-adót, és nem csak lejáratókampányokat indítottak ezeken a felületeken az ellenzék tagjai ellen, de a magyar Fidesz-média a hamis hírek (fake news-ok) állandó forrása is.

Klepper műsorának utolsó részében Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin furcsa kapcsolatát emlegeti fel, s, mivel mindkét oldalt meg szerette volna hallgatni, interjút kért és kapott is Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkártól, akit neve és az első benyomások alapján inkább nézett 15-ik századi vámpírnak, mint politikusnak. Kovács elmondta, hogy Oroszországgal pragmatikus viszonyban volt Magyarország eddig is, és maradnia is kell ilyen viszonyban, és semmi furcsa nincs abban, hogy Orbán olyan sokat találkozik Putyinnal, hisz Németország kancellárja vagy Franciaország elnöke is gyakran találkozott vele (az más kérdés, hogy a két legerősebb európai uniós nagyhatalom vezetőiként tették ők ezt meg, míg Magyarország miniszterelnöke más ligában van hozzájuk képest). Kovács továbbá megjegyzi, hogy hatalmas különbség van az Ukrajnából menekültek és a Szíriából jövők között: utóbbiakat illegális migránsoknak nevezi, minthogy a nemzetközi egyezmények szerint az első biztonságos országban számít valaki menekültnek, ha onnét továbbmegy, akkor már migránsnak számít (elegánsan kikerülve a kérdést, hogy miért van akkor az, hogy a Magyarországra érkező ukránok nagyobbik része továbbmegy Nyugat felé). Klepper visszakérdez: ezek szerint akkor a második világháborúban a zsidóknak Németországból csak egy országgal kellett volna arrébb menniük? Például Lengyelországba, esetleg Franciaországba? Ausztriába? Erre Kovács válasza csak annyi: ez Európában kulturális kérdés, komplex kérdés.

S hogy miért nem ítéli el Orbán Viktor egyértelműen Putyint? Miért mondja azt Kovács Zoltán, hogy dezinformációs kampány van mindkét oldalon? Klepper megfejtése az, hogy Orbán Viktor, Donald Trumphoz hasonlóan, lelki rokonságot vélt felfedezni Vlagyimir Putyinban.

Klepper azzal zárja a műsorát, hogy Orbán Viktornak még közelébe sem ért Márki-Zay Péter a választásokon, így aztán az örömittas Orbán győzelmi beszédében felsorolta mindazokat a személyeket, akiket Klepper „Orbán ellenséglistájának” mond – s Klepper külön kiemelte, hogy erre az „ellenséglistára” még Volodimir Zelenszkij is felfért.

Összefoglalva, hogy miért tartják az amerikai konzervatívok Orbánt követendő példának? Mert Orbán nacionalista propagandaadót csinált a médiából, jó viszonyt ápol a világ legrosszabb autokratájával, és mert a politikája kisebbség- és melegellenes. Szerencsére, tette hozzá, ez egészen biztos nem fog megtörténni Amerikában, legalábbis idén novemberig, a félidős választásokig. Így aztán Klepper teljes joggal húzott le a tudósítása végén egy unikumot.