Abszurdnak nevezte az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová, hogy kialkudták volna a magyar kormánnyal azt, hogy a megfelelő törvényjavaslatok esetén Magyarország megszerezhesse az uniós forrásokat. „Semmit nem alkudott ki a Bizottság Magyarországgal. Nagyon alaposan alkalmazzuk a jogállamiság szabályait, hiszen fel kell mérnünk, hogy az egyes tagállamokban kellően védettek-e az uniós források a visszaélésekkel szemben. Magyarország esetében a válasz az, hogy nyilvánvalóan nem” – mondta Jourová a Weltnek adott interjújában, amelyet a Telex szemlézett.
A Bizottság uniós értékekért és átláthatóságért felelős biztosa szerint a magyar kormány sok ígéretet tett a brüsszeli testület felé azért, hogy ne vonják el Magyarországtól az uniós forrásokat. Azonban „most Magyarországon a sor, hogy teljesítsen”, és meggyőzze a tagállamokat arról a következő három hónapban, hogy meg tudják védeni az európai adófizetők pénzét.
Vasárnap az Európai Bizottság továbbküldte a jogállamisági mechanizmus ügyét az uniós szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsának, és 3000 milliárd forint EU-s forrás felfüggesztését javasolta. Ezt akkor vonhatják el Magyarországtól, ha a kormány nem teljesíti a Bizottságnak tett vállalásait. Ezt a kormány szerint teljesíteni fogják, és várhatóan ezen a héten nyújtják be az ehhez szükséges korrupcióellenes törvényjavaslatokat.
„Meglepett, mennyire messze mentek az engedményeikkel” – mondta Jourová a hétfőn megjelent interjúban, hozzátéve, hogy bár a mechanizmus nem kezel minden magyar jogállamisági problémát, de „a politikai realitások keretében” kellett dolgoznia a Bizottságnak. „A jogállamisági mechanizmus csak arra jogosít fel minket, hogy az uniós pénzek védelmét biztosítsuk. Ezen a területen Magyarország igen messzire ment a vállalásaival. Azonban a jogállamisági mechanizmus nem az egyetlen megoldás mindazon problémákra, amiket Magyarországon látunk” – mondta az EB-alelnök a német lapnak. „A pénzek és a jogállamiság összekötésével viszont az elképzelhető legerősebb nyomásgyakorlást tudjuk kifejteni.”
Vera Jourová szerint az is elképzelhető, hogy ha a Bizottság újabb problémákat lát Magyarországon, akkor a jövőben újraindíthatja a mechanizmust. „Örülök, hogy van egy ilyen eszköz a kezünkben, bármennyire is korlátozott. Ezt még négy évvel ezelőtt sem tartottam elképzelhetőnek. Nem vért akarok látni. Azt akarom, hogy a magyar emberek érdekében helyrehozzák a magyarországi állapotokat” – mondta Jourová, hozzátéve, hogy Lengyelország esetében is elvárják a jogállamisági reformok végrehajtását.
A Welt megkérdezte a Bizottság alelnökét a brüsszeli testület által javasolt európai médiahatóság felállításáról is. „Ha egy, két vagy három országban romlik a média helyzete, akkor annak hatásai vannak egész Európára nézve. Ahogyan láttuk a sajtószabadság romlását Lengyelországon és Magyarországon, többször is megkérdeztek polgárok és politikusok is arról, mit tenne ez ellen az Európai Unió. Van egy elvárás, hogy az EU-nak cselekednie kell” – fogalmazott.
Jourová szerint „szinte minden tagállamban romlott a média helyzete”, ezért cselekednie kell a Bizottságnak, hogy megakadályozzák a helyzet romlását. „Ha nem vigyázunk, akkor a demokrácia megölheti magát. Ezért ennyire fontos a média helyzete, ami jelen pillanatban veszélyben van. Több médiavállalat is a túléléséért küzd, és könnyen felvásárlás áldozatai lehetnek. Rendkívül könnyen szerezhetnek gazdag, befolyásra vágyó emberek hatalmat a médiában. Az EU-nak pedig lépnie kell, mert az európai demokráciának szüksége van működő, professzionális médiára – fejtette ki. Arra a felvetésre, hogy a kritikusok szerint ez csak egy európai szuper-cenzorhivatal lenne, Jourová azt mondta: „Fantasztikus lenne, ha én lennék az igazságminisztérium. De pontosan ez az, amit nem akarunk. Azt szeretnénk elérni, hogy a média megmaradjon annak, ami – egy mechanizmusnak, ami segít a társadalom ellenőrzésében, korrigálásában és folyamatos javításában.”
Közben az EUrologus az Európai Bizottság egyik birtokába jutott és megerősített dokumentumából arra jutott, hogy Magyarország még a tárgyalások utolsó napjaiban is tett új vállalásokat annak érdekében, hogy reális lehetősége maradjon az uniós források lehívására. Szeptember 13-án is tett még vállalásokat a kormány.
